Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (VIA) 1998-ban nyilvánította október 6-át az Építészek Világnapjává, hogy felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre.
Az alkalom tiszteletére Székesfehérvár Önkormányzata minden évben ünnepséget szervez, ahol hagyományosan átadják város által 2014-ben, az Ybl bicentenárium évében alapított Schmidl Ferenc építészeti díjat. Az elismerés célja, hogy hogy a közösség kifejezze megbecsülését azoknak a szakembereknek, akik hozzájárultak Székesfehérvár építészeti kultúrájának magas színvonalú fenntartásához, fejlődéséhez, valamint művészi érzékenységükkel és mérnöki pontosságukkal az adott kor szellemében, mégis az ezredéves hagyományokba oltva végzik tevékenységüket. A adományozás egyik legfontosabb értékmérője az épített környezet minőségi alakítása.
A Hiemer-házban rendezett ünnepségen dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket. Mint fogalmazott, a Schmidl Ferenc-díj mai átadása immár a negyedik alkalom, ami azt jelenti, hogy az elismerés Székesfehérvár hagyományaihoz tartozik. Az Ybl bicentenárium évében megérett az idő arra, hogy az elismerést életre hívja a város. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az is jó döntés volt, hogy a díjazottakról nem kizárólag a Közgyűlés hozza meg a döntést, hanem javaslattételre segítségül hívja a szakma jeles képviselőit. Azok a döntések, melyek az elmúlt években végül megszülettek, a szélesebb nyilvánosság és a szakma vonatkozásában is kiállták a próbát. Hozzátette: „Egy nagyváros életében kevés dolog képzelhető el építészeti, mérnöki megoldások nélkül. Az előttünk álló kihívások is nagyon sok ilyet rejtenek, értve ide akár a szűkebb, vagy a tágabb Belvárosban, akár az Európa Kulturális Fővárosa pályázat keretében megújuló területeket. A feladatok sikeres végrehajtása nem képzelhető el az építészek, tervezők munkája, elkötelezettsége és szakmai háttere nélkül. Éppen ezért fontos az is, hogy időről időre megálljunk, tisztelegjünk és megköszönjük ezt a munkát.”
Székesfehérvár Közgyűlése az idei évben két építőművészt is érdemesnek talált a Schmidl-díjra.
Elsőként Szigeti Gyula okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök vette át az elismerést. 1972-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Műegyetemen, munkába állása óta nagy ívű, alkotásokban gazdag életpályát tudhat magáénak. A város robbanásszerű fejlődésének időszakában olyan meghatározó munkahelyeken dolgozott, melyek fontos szerepet játszottak a város jelenkori kialakulásában és a múlt értékeinek megőrzésében. Legjelentősebb munkáin Székesfehérvárhoz kötődnek, így a Technika Háza, a Széchenyi utcai társasházi tömbök és a Budai úti református templom. Számos műemléki felújítás, többek között a Megyeháza, a Prohászka templom, és a Vörösmarty Színház renoválása is az ő nevéhez fűződik, csakúgy mint a Mura és a Hübner András utcai bérlakás-komplexumok megépítése. Három cikluson át volt a Fejér Megyei Építészkamara elnöke, jelenleg Mór város főépítésze.
Ugyancsak Schmidl Ferenc-díjat adományozott a város Vadász György DLA Kossuth-díjas, Ybl Miklós díjas, Prima Primissima díjas építésznek, a Nemzet Művészének, aki a Kossuth utca 9-11. szám alatti „polgárházak” mértékadó építészeti megformálásával, valamint annak magas színvonalú – részleteiben is elmélyült – megvalósításával alkotott maradandót Székesfehérváron. A belvárosi tömbrehabilitáció befejezéseként, 1994-ben épültek a Kossuth utcai foghíjtelkeken azok az épületek, melyekbe üzletek, valamint magas igényű lakások kerültek. Vadász György példaértékű alkotótevékenységet végzett a város építészeti kultúrájának ápolása terén.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr
