Konferencia a munkaerőpiac aktualitásairól és a szakképzés jövőjéről

2017.10.03. 17:46
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. október 3. (kedd) 
Székesfehérvárra érkezett az MGYOSZ országos programja.         Galéria
 
 
 
 
 
 
 Munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők és a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői kaptak meghívást arra a konferenciára, melyet a munkaerőpiac aktuális helyzetéről és a szakképzés jövőjéről rendezett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Az eseményen Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere tartott prezentációt a város gazdasági és foglalkoztatási helyzetéről, a szakképzés és a felsőoktatás alakulásáról.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiemelt prioritásnak tartja a szakképzés fejlesztését.
A minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Ennek egyik feltétele az érdekeltekkel folytatott párbeszéd és az eredményes együttműködés.

A szakmunkák feladatkörei jelentősen megváltoztak az elmúlt években, a szakmunka sok esetben már nem fizikai munkát jelent, hanem speciális képzettséggel rendelkező, megfelelően motivált szakembereket igényel. Az MGYOSZ véleménye szerint a törvényi keretek adottak az eredményes szakképzéshez, de számos, hosszabb idő alatt kialakult probléma terheli a rendszert. A végzettséget szerző diákok portfóliója jelentősen eltér a gazdaság valós igényeitől, ezért elengedhetetlen a szakképzés strukturális átalakítása.

Az MGYOSZ országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot szervez
, hogy összegezze a munkaerőpiac és a szakképzés problémáit, és az érintettek bevonásával közös megoldást találjon. A sorozat ma Székesfehérvárra érkezett, a helyi konzultációra a Jancsár Hotelben került sor.

A konferencián Mészáros Attila alpolgármester tartott prezentációt Székesfehérvár munkaerőpiaci helyzetéről, valamint a felsőoktatás és a szakképzés adottságairól és lehetőségeiről. Elhangzott: az Integrált Településfejlesztési Stratégia átfogó gazdasági célkitűzése, hogy az ezeréves Székesfehérvár európai szinten is számon tartott gazdasági erőcentrummá fejlődjön, többek között a stabil helyi vállalkozásokkal, a versenyképes tudás- és alkalmazkodó munkaerőkínálat elérhetővé tételével és a műszaki felsőoktatás megerősítésével. Emellett fontos társadalmi célkitűzés, hogy a város népességmegtartó erejének megőrzése érdekében javítsák a társadalmi szolgáltatásokat és a környezeti feltételeket.

Mészáros Attila arról is beszámolt, hogy Székesfehérváron a foglalkoztatás szintje magasabb az országos átlagnál, a nyilvántartott álláskeresők száma 2.011 fő, 700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyen dolgozik a megye teljes munkaidőben foglalkoztatott lakóinak több mint 40 százaléka, naponta 30.000-en járnak dolgozni a városba. Probléma, hogy a város foglalkoztatási vonzereje a térségi tartalékokat kimerítette, így új megoldások keresésére, a szakképzés és a műszaki felsőoktatás megerősítésére, gyakorlatorientált, képzett munkaerőre van szükség.

Az alpolgármester beszélt a város felsőoktatási adottságairól, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán, a Kodolányi János Főiskolán, és a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán kínált alap- és mesterképzésekről, kiemelten a 2015 szeptemberében ÓE AMK-n indított duális képzésről, amely az felsőoktatás, az ipar és az önkormányzat tudásbázisán és együttműködésén alapul. A 2017/2018-as tanévben a három intézmény összesen 11 alap- és 2 mesterszakán, 48 vállalati partner bevonásával folyik az elméleti és gyakorlati oktatást párhuzamosan ötvöző duális képzés a műszaki felsőoktatás megerősítése céljából.

A prezentációban szó volt továbbá a szakképzésről, a képzési intézményrendszerben 2012 óta végbement változásokról, a szakképzési centrumok megalakulásáról, a nappali rendszerű oktatás részvételi korhatárának 21 évről 25-re történő emeléséről, a felnőttoktatás megerősítéséről, a gyakorlati oktatásszervezői munkakör visszaállításáról és a 2016/2017-es évtől kialakított új képzési struktúráról. Elhangzott többek között, hogy a város középfokú oktatásában a szakközépiskolai nappali tagozatos tanulók aránya magasabb a gimnáziumban és a szakiskolákban tanulókéhoz képest, például 2015-ben a fiatalok 48,84 százaléka tanult szakközépiskolában, ami jobb az országos 40,46 százalékhoz képest.

Mészáros Attila beszélt még a város önkormányzatának a képzett munkaerő rendelkezésre állását segítő eszközeiről, középiskolások orientációjának elősegítéséről a keresett szakmák irányába, az Alba Regia Középiskolai és Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázatról, a felsőoktatásban helyben tanulók létszámának növeléséről, a pályaorientációs képzési programról és a szakképzést népszerűsítő rendezvényekről.

A minden megyét érintő roadshow tapasztalatait, a párbeszédek során elhangzott szakmai javaslatokat a későbbiekben összegzik, és a tervek szerint jövő tavasszal átnyújtják a kormánynak.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

–   Vége –



Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Molnár Artúr



 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.