Elkezdődött a Határon túli magyar irodalom napjai

2017.10.05. 17:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. október 5. (csütörtök)
A nyitóeste díszvendége Sutarski Konrád költő, publicista. Galéria 
 
 
 
 
 
A Vörösmarty Társaság 18. alkalommal rendezi meg a Határon túli magyar irodalom napjai kulturális találkozót, amely az idei évben a könyvbemutatók mellett a művészet és a társadalom jelenlegi helyzetének elemzése, valamint az erotikus költészet témái köré felépített előadásokat, programokat kínálja a résztvevőknek. Az ünnepélyes megnyitón Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke és Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke mondott köszöntőt.


Csütörtökön kezdődik a 18. Határon túli magyar irodalom napjai programsorozata, a Vörösmarty Társaság és Székesfehérvár városának közös rendezvénye. A nyitóünnepségen a Társaság Örökös Tagjává fogadta Pásztor Bertalan tanárt, aki töretlen lelkesedéssel szervez irodalmi eseményeket, és akinek köszönhetően Székesfehérvár és Dunaújváros között remek irodalmi kapcsolat működik hosszú ideje.

Bobory Zoltán
író, költő, a Vörösmarty Társaság elnöke fölidézte, hogy lassan húsz esztendeje megszületett a gondolat: találkozót kellene szervezni a határainkon túlra kényszerített magyar íróknak: „Éreztük, hogy méltatlanul kevés figyelmet fordítunk rájuk, kevés szó esik itthon arról, amit ők elviselnek, amit mindezek ellenére hősies szolgálatként megírnak, s amivel hozzájárulnak megmaradásukhoz, a magyar irodalom értékeinek és – ami a legfontosabb – az anyanyelv védelméhez. Sok mindenről esett szó az évek során: állandó tudósítás a helyzetükről, politikáról, társadalmi változásokról vagy változatlanságról, humorról, szerelemről. Az idén is helyzetjelentésre kérjük őket egyrészt – a politikai erőfeszítések esetleges hatásairól –, másrészt egy régi kívánságot szeretnénk teljesíteni: beszéljünk az erotikus költészet megnyilvánulásairól a kortárs magyar irodalomban. Reméljük, eléri célját az eszmecsere. Pontos képet kapunk helyzetükről, lelkiállapotukról, lehetőségeikről, továbbá sikerül megerősíteni, hogy az irodalmunk kikerülhetetlen, szerves és értékes része a finom, közönségességtől és szegényes öncéltól mentes  erotikus költészet.” Szó esik továbbá néhány fontos kiadványról, valamint hagyományosan megemlékeznek az aradi vértanúkról – ami mindig különleges élmény a külhoni magyar írók, költők részvételével.

Bata János szabadkai költő szavait idézve fejezte ki Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke az irodalom kiemelt kulturális szerepét: „Az irodalomban kell benne lennie mindennek, és nem csak Délvidéken, hanem mindenütt a Kenyérszelet-Magyarországon, mert a nemzet egy és oszthatatlan.” A határon túli magyar irodalom napjainak a kötetbemutatói, előadásai, beszélgetései, kiállításai, az interjúk, filmek kitartóan, tizennyolc éve képviselik ezt az oszthatatlanságot és az irodalomban való hitet, amely egyben Székesfehérvár hitvallása is – mondta Földi Zoltán: „Az idei évben Délvidék, Székelyföld, Erdély, Kárpátalja, Muravidék, Felvidék, Vajdaság, Budapest, Zalaegerszeg, Eger, Lengyelország és a házigazda Székesfehérvár egységében jön létre a találkozó. A ’minden’ pedig felöleli ebben a három napban a szerelmet, intimitást és erotikát jelentő témákat úgy, mint a nemzettudatot vagy a társadalmi helyzetet érintő kérdéseket, ezek leképeződését költészetben, szépprózában.”

Az ünnepélyes megnyitó után csütörtökön vitaindító előadásokkal kezdődik a programsorozat, Lukácsy Józseffel és Szakolczay Lajossal, majd a Vörösmarty Társaság termében este a lengyel-magyar Sutarski Konráddal hallhatnak beszélgetést a résztvevők A haza kiterjesztése című könyve apropóján. A költő, publicista, történész és műfordító a mezőgazdasági műszaki tudományok doktora, 1965 óta él Budapesten; életművének az egyik érdekessége, hogy a műszaki és az irodalmi-történészi pályája egymással párhuzamosan fejlődött.

Pénteken délelőtt az erotikus költészettel kapcsolatban hangzanak el előadások a kortárs líráról, Döbrentei Kornél egy könyvéről és Kányádi Sándor verseiről – Péntek Imre, Domonkos László és Ködöböcz Gábor tolmácsolásában. Délután Tari István, Kontra Ferenc, Makkay László, Bence Lajos, Vári Fábián László és György Attila témát váltanak, előadásaik a magyar nyelvű költészet és társadalom határon túli helyzetét vázolják fel.  Este a résztvevők hagyományosan a díszudvarban emlékeznek az aradi vértanúkra.

Kosztics László cigány népművész, faszobrász kamara-kiállításának a megnyitójával kezdődik a hétvége, majd bemutatják Borbély László:  Finita la commedia című új könyvét. A programsorozat része lesz a „Szívvel, hittel” című film: Vakler Lajos alkotása Fülöp Zoltánnal, a csíkszeredai Csíki Játékszín, Jászai Mari-díjas színművészével folytatott portrébeszélgetés a Fehérvár Televízió archívumából.



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!




                                     

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika


 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.