2017.10.06. 14:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. október 6. (péntek)
Városi megemlékezés volt a Nemzeti Gyásznapon. Galéria
Az aradi vértanúkra emlékezünk ma a Nemzeti Gyásznapon. Székesfehérváron a Corpus Hungarikum szobornál tartott megemlékezésen dr. Vizi László Tamás történész mondott ünnepi beszédet, a hősök emléke előtt műsorral tisztelgett a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. A szobornál az ünnepség végén a város és a megye képviselői közös koszorút helyeztek el.
A Nemzeti Gyásznap az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 12 honvéd tábornokra és egy ezredesre, valamint a Budapesten kivégzett első felelős magyar miniszterelnökre emlékeztet. A város a Jávor Ottó téren emelt Corpus Hungarikum szobornál rótta le tiszteletét.
Dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese ünnepi beszédében felelevenítette az 1849-es történelmi eseményeket, a világosi fegyverletételtől az utolsó honvédtiszt 1850 februárjában történt kivégzéséig. A székesfehérvári vértanúk sorsát a következőképpen idézte fel: „1849. augusztus közepétől a megtorlás a tetőfokára hágott. Augusztus 14-én, a fehérvári felkelés során elfogott fehérvári polgárokat – Gáncs Pált, Havelka Ferencet, Hübner Andrást, Kuczka Mihályt, Uitz Ignácot és Varga Mihályt fegyveres lázadásban való részvételért golyó általi halálra ítélték és a pesti Újépület mögött főbe lőtték őket.” Záró szavaiban kifejezte: „A véres kivégzések a magyar nemzetre, de bátran kijelenthetjük, hogy az európai közvéleményre is sokkolóan hatottak és előrevetítették az önkényuralom hosszú évtizedeit. Az aradi vértanúk kivégzésének emléke máig kitapintható mély nyomokat hagyott a magyarság emlékezetében. Szimbólumává vált a hazaszeretetnek, a nemzeti önállóságért való küzdelemnek, az önfeláldozásnak, a nemzeti függetlenségnek. De egyúttal a nemzeti gyásznak is. 168 év távlatából is élő és örök történelmi hagyomány.”
A szabadságért életüket vesztett hősök előtt tisztelegtek ünnepi műsorral a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanulói és tanárai. „Hidegen fújnak a szelek, azok nem jót jelentenek./ Szabad élet, szabad madár, jajj, de szép, ki szabadon jár (…)” – az Irodalmi Színpad és az Énekkar Németh Zsuzsanna, Kőné Szili Krisztina vezetésével énekkel, versekkel és a hősök bemutatásával idézték fel a megtorlás szörnyűségeit.
A szobornál közös koszorút helyezett el dr. Cser-Palkovics András polgármester, Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a Fejér Megyei Önkormányzat nevében Balogh Gergely tanácsnok és Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője. Tiszteletüket rótták le továbbá a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, a Válasz Egyesület, a Baloldali Frakció, a város felsőoktatási intézményeinek, a Vitézi Rend és az Academia Humana Alapítvány képviselői. Az ünnepség végén a résztvevők az emlékezés virágait helyezték el.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
A Nemzeti Gyásznap az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 12 honvéd tábornokra és egy ezredesre, valamint a Budapesten kivégzett első felelős magyar miniszterelnökre emlékeztet. A város a Jávor Ottó téren emelt Corpus Hungarikum szobornál rótta le tiszteletét.
Dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese ünnepi beszédében felelevenítette az 1849-es történelmi eseményeket, a világosi fegyverletételtől az utolsó honvédtiszt 1850 februárjában történt kivégzéséig. A székesfehérvári vértanúk sorsát a következőképpen idézte fel: „1849. augusztus közepétől a megtorlás a tetőfokára hágott. Augusztus 14-én, a fehérvári felkelés során elfogott fehérvári polgárokat – Gáncs Pált, Havelka Ferencet, Hübner Andrást, Kuczka Mihályt, Uitz Ignácot és Varga Mihályt fegyveres lázadásban való részvételért golyó általi halálra ítélték és a pesti Újépület mögött főbe lőtték őket.” Záró szavaiban kifejezte: „A véres kivégzések a magyar nemzetre, de bátran kijelenthetjük, hogy az európai közvéleményre is sokkolóan hatottak és előrevetítették az önkényuralom hosszú évtizedeit. Az aradi vértanúk kivégzésének emléke máig kitapintható mély nyomokat hagyott a magyarság emlékezetében. Szimbólumává vált a hazaszeretetnek, a nemzeti önállóságért való küzdelemnek, az önfeláldozásnak, a nemzeti függetlenségnek. De egyúttal a nemzeti gyásznak is. 168 év távlatából is élő és örök történelmi hagyomány.”
A szabadságért életüket vesztett hősök előtt tisztelegtek ünnepi műsorral a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanulói és tanárai. „Hidegen fújnak a szelek, azok nem jót jelentenek./ Szabad élet, szabad madár, jajj, de szép, ki szabadon jár (…)” – az Irodalmi Színpad és az Énekkar Németh Zsuzsanna, Kőné Szili Krisztina vezetésével énekkel, versekkel és a hősök bemutatásával idézték fel a megtorlás szörnyűségeit.
A szobornál közös koszorút helyezett el dr. Cser-Palkovics András polgármester, Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a Fejér Megyei Önkormányzat nevében Balogh Gergely tanácsnok és Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője. Tiszteletüket rótták le továbbá a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, a Válasz Egyesület, a Baloldali Frakció, a város felsőoktatási intézményeinek, a Vitézi Rend és az Academia Humana Alapítvány képviselői. Az ünnepség végén a résztvevők az emlékezés virágait helyezték el.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
