2011.11.15. 15:18
KÖZLEMÉNY - 2011. november 15. (kedd)
A kiváló államférfi a ciszterci rend volt gimnáziumában tanult. Az Oskola utcai épület falán kapott helyet az emléktábla. Galéria
Székesfehérvár Önkormányzatának kezdeményezésére emléktáblát avattak ma délelőtt Wekerle Sándor tiszteletére a megyeszékhelyen. Az esemény része a 2013-as Emlékév felvezető programjainak, melyek között szerepel köztéri alkotások elhelyezése a város híres szülötteiről, vagy a Székesfehérváron tanult kiemelkedő személyiségekről. Magyarország első polgári származású miniszterelnökének emléktáblája a Ciszteri Rend volt gimnáziumának falán, az Oskola u. 7. szám alatt kapott helyet.
Wekerle Sándor a forradalom és szabadságharc évében, 1848. november 15-én született Móron, a Lamberg-kastély jószág-igazgatójának fiaként. Saját erejéből és tehetségéből emelkedett fel: Székesfehérváron, a Ciszterci Gimnáziumban tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott Budapesten. Külföldi tanulmányútját követően megkezdte munkáját a Pénzügyminisztériumban, 1889-tól 1892-ig pénzügyminiszter volt. Összesen három periódusban, 1892-1895, 1906-1910, majd 1917-1918 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. Egyensúlyba hozta az államháztartást, megteremtette a társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszer alapjait, illetve reformjának köszönhetően az ország áttért az aranyalapú valutára, a koronára. Kezdeményezte, hogy Kispesten nagy területek felvásárlásával munkáslakások épüljenek, ezt nevezték később Wekerle-telepnek. Móron méltó módon ápolják emlékét: megalakult a nevét viselő emlékbizottság, a 2011-es esztendőt Wekerle Sándor Emlékévvé nyilvánították, szülőháza mellett pedig szobrot állítottak. Székesfehérváron már 1892-ben díszpolgárrá avatták, a megyeszékhely önkormányzata pedig fontosnak tartotta, hogy egykori iskolája falán emléktáblát helyezzen el az államférfi tiszteletére.
Máthé Krisztián szobrászművész alkotását ma délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel. Az eseményen a 2013-as Emlékbizottság elnöke és a Városi Levéltár igazgatója, Csurgai Horváth József méltatta Wekerle Sándor munkásságát. Kiemelte, hogy rajta kívül olyan kiválóságok is kötődnek a ciszterci rend volt gimnáziumához, mint Szekfű Gyula, Ybl Miklós és Klebelsberg Kunó. Törő Gábor, a Wekerle Sándor Emlékbizottság elnöke beszédében elmondta: „A kortársai által finánczseninek nevezett szakember nem volt kordivatok, ilyen-olyan „izmusok” kiszolgálója. Végig abban hitt, hogy itt, a Kárpát-medencében együtt kell élnünk. Wekerlét soha nem volt időszerűbb felfedezni. Ma, amikor az ő időszakához hasonló kihívások és feladatok állnak előttünk, érdemes rá emlékezni!”. A programon részt vettek a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai és a Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar tagjai. Hozzájuk a következő szavakat intézte Törő Gábor: „Jószerivel csak rajtunk múlik, mire visszük! Ma, ha tetszik, kedves diákok, mindenki lehet Wekerle. Csak követni kell példáját, amely rámutat arra, hogy a tudás iránti vágy, a szorgalom, a szakmai és erkölcsi következetesség minden akadályon átsegít.” Wekerle Sándor emléktábláját dr. Cser-Palkovics András polgármester avatta fel és adta át a székesfehérvári közönségnek, majd koszorúzásra is sor került.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
Wekerle Sándor a forradalom és szabadságharc évében, 1848. november 15-én született Móron, a Lamberg-kastély jószág-igazgatójának fiaként. Saját erejéből és tehetségéből emelkedett fel: Székesfehérváron, a Ciszterci Gimnáziumban tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott Budapesten. Külföldi tanulmányútját követően megkezdte munkáját a Pénzügyminisztériumban, 1889-tól 1892-ig pénzügyminiszter volt. Összesen három periódusban, 1892-1895, 1906-1910, majd 1917-1918 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. Egyensúlyba hozta az államháztartást, megteremtette a társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszer alapjait, illetve reformjának köszönhetően az ország áttért az aranyalapú valutára, a koronára. Kezdeményezte, hogy Kispesten nagy területek felvásárlásával munkáslakások épüljenek, ezt nevezték később Wekerle-telepnek. Móron méltó módon ápolják emlékét: megalakult a nevét viselő emlékbizottság, a 2011-es esztendőt Wekerle Sándor Emlékévvé nyilvánították, szülőháza mellett pedig szobrot állítottak. Székesfehérváron már 1892-ben díszpolgárrá avatták, a megyeszékhely önkormányzata pedig fontosnak tartotta, hogy egykori iskolája falán emléktáblát helyezzen el az államférfi tiszteletére.
Máthé Krisztián szobrászművész alkotását ma délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel. Az eseményen a 2013-as Emlékbizottság elnöke és a Városi Levéltár igazgatója, Csurgai Horváth József méltatta Wekerle Sándor munkásságát. Kiemelte, hogy rajta kívül olyan kiválóságok is kötődnek a ciszterci rend volt gimnáziumához, mint Szekfű Gyula, Ybl Miklós és Klebelsberg Kunó. Törő Gábor, a Wekerle Sándor Emlékbizottság elnöke beszédében elmondta: „A kortársai által finánczseninek nevezett szakember nem volt kordivatok, ilyen-olyan „izmusok” kiszolgálója. Végig abban hitt, hogy itt, a Kárpát-medencében együtt kell élnünk. Wekerlét soha nem volt időszerűbb felfedezni. Ma, amikor az ő időszakához hasonló kihívások és feladatok állnak előttünk, érdemes rá emlékezni!”. A programon részt vettek a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai és a Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar tagjai. Hozzájuk a következő szavakat intézte Törő Gábor: „Jószerivel csak rajtunk múlik, mire visszük! Ma, ha tetszik, kedves diákok, mindenki lehet Wekerle. Csak követni kell példáját, amely rámutat arra, hogy a tudás iránti vágy, a szorgalom, a szakmai és erkölcsi következetesség minden akadályon átsegít.” Wekerle Sándor emléktábláját dr. Cser-Palkovics András polgármester avatta fel és adta át a székesfehérvári közönségnek, majd koszorúzásra is sor került.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
