Ma etetjük a jövő betegeit!

2017.10.13. 11:41
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. október 13. (péntek) 
Az otthoni érkatasztrófákról tanácskoznak a Fehérvári Atherosclerosis Találkozón.     Galéria  
 
 
 
 
 
Mit kell tenni otthoni akut érkatasztrófa esetén? Mi a feladata az egészségügyi ellátórendszer egyes állomásainak? Hogyan lehet megelőzni a sokszor végzetes történéseket és mi a magyar valóság? Ezekben a témakörökben tanácskoznak a szakorvosok a Fehérvári Atherosclerosis Találkozón, melyet ötödik alkalommal rendeznek meg ma és holnap a Hotel Magyar Királyban. A megnyitón Brájer Éva alpolgármester köszöntötte a résztvevőket a város nevében.
 
A Fehérvári Atherosclerosis Találkozó, azaz a FAT hagyományos orvosi szimpóziuma a városnak a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház szervezésében. Célja, hogy az alapellátásban dolgozók, a kórházi szakorvosok, a specialisták és az országos, vezető szaktekintélyek együttesen tekintsenek át egy-egy mindennapi egészségügyi problémakört, és azt, hogy mi valósul meg az ellátórendszerben az ajánlások alapján.
 
 Az idei központi téma, hogy mi a teendő otthon előforduló szívinfarktus, agyvérzés, azaz stroke, vagy a végtagi erek elzáródása, azaz perifáriás érkatasztrófa esetén. Az október 13-14-i FAT-re mintegy 150 szakembert várnak, akik áttekintik a megelőzés lehetőségeit, és a betegség kialakulásakor a mentősök, a sürgősségi orvosok, az osztályos szakemberek, majd az utógondozásban résztvevők pontos teendőit. A találkozón kiemelt szerepet kapnak a dietetikusok ajánlásai, előadásai. – mondta kérdésünkre Dr. Reiber István, a kórház orvos igazgatója, a találkozó főszervezője.
Hozzátette, egyes adatok szerint a magyar lakosság 50 százaléka valamilyen kardiovaszkuláris betegség következtében hal meg. Nagy probléma, ha fiatal, 40-50 éves, aktív korban lévő emberekkel történik érkatasztrófa, akár többször is. Ez egyre inkább a megelőzés fontosságára helyezi a hangsúlyt, arra, hogy ismerjük meg a testünk működését, akkor is vegyünk részt a szűréseken, ha még nincs problémánk, és ne várjuk meg a betegségek bekövetkeztét. Dr. Reiber István kiemelte, Székesfehérvár egészségszakmailag komoly, országosan is kiemelkedő képességekkel rendelkezik, ahol példaértékűen jelen vannak a szakemberek és a szűrési lehetőségek egyaránt.

A FAT megnyitóján Brájer Éva alpolgármester köszöntötte a résztvevőket a város nevében. Többek között beszélt a Székesfehérváron évekkel ezelőtt elindított Tutimenza programról, amely megelőzte a kormányzati szabályozó rendszerek megszületését. Az alpolgármester hangsúlyozta, ma etetjük a jövő betegeit! A program nem feltétlenül az ételek összetételére helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy az egészséges étkezést elfogadtassák a kisgyerekekkel, hiszen sokszor szülőként is ez a legnehezebb feladat.
 
Dr. Csernavölgyi István, a kórház főigazgatója a szakmai vezérfonalak mentén zajló együttgondolkodás és párbeszéd fontosságát hangsúlyozta az ellátórendszer különféle szintjei között. Példaként említette, hogy a vaszkuláris betegségek kezelésének minden állomása, minden láncszeme egyformán fontos, beleértve többek között a katéteres technikát, a belgyógyászatot és a diabetológiát. Beszélt arról, hogy a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház – a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködve – intézményesíteni kívánja az úgynevezett transzlációs medicinát. Lényege, hogy az orvosok kellő tudományos megalapozottsággal vitatkoznak, és ütköztetik érveiket egy-egy témában.
 


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Bácskai Gergely
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.