„A Tűz csiholói” október 23-án

2017.10.18. 16:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. október 18. (szerda)
FlexArt szikraesővel, Dienes Ottóval és élő orgonaszóval. Galéria 
 
 
 
 
Október 23-án, nemzeti ünnepünkön utcaszínházi előadással ünnepel Székesfehérvár a Városház téren. „A Tűz csiholóicímű produkcióban 150-en vesznek részt, hogy felidézzék a város 1956-os eseményeinek egy újabb szeletét, és méltó emléket állítsanak a hősöknek. A fiatalok forradalmát bemutató előadás összeköti a múltat a jövővel, a szakrálist és a profánt: közreműködik Dienes Ottó polihisztor, élő orgona- és szaxofonjáték szólaltatja meg Bach zeneművét, a fináléban pedig FlexArt szikraeső idézi meg a történelmi esemény erejét, lendületét.


Székesfehérvár október 23-án, nemzeti ünnepünkön ismét városi utcaszínházra invitálja a lakókat 16 órakor. „A Tűz csiholói” című előadás sajtótájékoztatója rendhagyó bemutatóval kezdődött a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Váci Mihály Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája udvarán: a szakmunkás diákok flex-korongokkal, zenére produkáltak szikraesőt; a szakiskola növendékeinek FlexArt műsora szerves része lesz az ünnepi előadásnak, kapcsolódva a forradalmi címhez.

A sajtórendezvény Ferenczy-Nagy Boglárka monológjával folytatódott: az AVH fenyegető, áldozatokat követelő, félelemkeltő tevékenységéről, amit a diáklány által megformált újságírónak meg kell írni, világgá kell kiabálni, hogy mindenki tudjon róla.

Gróf Valéria
, az intézmény igazgatója köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a Váci tanulói is bekapcsolódhatnak idén a város ünnepi műsorába, miközben a diákok szakmájuk egy-egy izgalmas mozzanatát mutatják meg, hiszen az évvégi vizsgákat követően hegesztők lesznek.

Dr. Cser Palkovics András
polgármester felidézte az ünnep utcaszínházi hagyományainak elindulását. A hivatalos megemlékezések 100-150 résztvevőjéhez képest ezrek jönnek el a Belvárosba, hogy együtt ünnepeljenek, ahogy tavaly a jubileumi, emlékezetes előadáson is. Különösen a diákok megmozdulásával indult október 23-a lehet erre alkalmas, hiszen ez a fiatalok forradalma, fejezte ki a polgármester. „Nagy hiba lenne, ha nem próbálnánk meg megszólítani a fiatalokat és bevonni ezekbe a megemlékezésekbe. Csatát nyertek azok, akik annakidején ezt a forradalmat leverték, de háborút nem nyerhetnek – háborút akkor nyernének, ha a fiatalokat nem tudnánk megszólítani akkor, amikor 1956-ra emlékezünk. Nem volt az áldozatuk hiábavaló, mert itt vagyunk; és nemcsak a szabadságunkat éljük meg, hanem emlékezünk azokra, akik életüket, egészségüket adták oda, vagy el kellett, hogy hagyják az országot.” – fogalmazott a polgármester, és köszönetet mondott az előadásokban résztvevő fiataloknak, hogy évről évre táplálják a hitet a város lakóiban, és a méltó emlékezést segítik. Dr. Cser-Palkovics András meginvitálta a várost az utcaszínházi előadásra, majd a Bazilika oldalában lévő főhajtásra az emlékkeresztnél. Elmondta, hogy az emlékkereszthez az egyházmegyével közösen készíttet a város egy emléktáblát az 1956-os forradalom és szabadságharc székesfehérvári hőseinek tiszteletére, amit decemberben fognak felavatni a fehérvári asszonytüntetés napján, hiszen ezek nélkül a nevek nélkül – mint mondta – ma nem élhetnénk szabadon.

Dr. Matuz János
, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa, A Tűz csiholói című előadás rendezője, megálmodója elsőként a jelenlévő alkotótársakat mutatta be: a produkció zenei vezetőjét, Cserta Balázst, a koreográfus Rovó Tamást és az egyik főszereplőt alakító Ferenczy-Nagy Boglárkát. A fináléban a Váci FlexArt bemutatója szimbolizálja majd a Tűz ifjú csiholóit, a forradalom szellemiségét – mint mondta, ez lesz az előadás egyik újdonsága. A másik különlegesség, hogy a produkcióban közreműködik a város polihisztora, Dienes Ottó is, Keszei István költő volt barátja, szobatársa, aki saját hangján vesz részt a generációkat megszólító nagy ünnepen: így fog találkozni a múlt és a fiatalok által képviselt jelen és jövő a Városház téren. Idén élőben fog felhangzani Bach D-moll toccata és fúga ismert tétele: a forradalmi kép egy részében Szarka Andrea orgonán mutatja ezt be, amit Cserta Balázs szaxofonnal kísér – ez egészen különleges zenei élményt kínál, igazodva a forradalom felemelő és különleges eseménysorozatához. Az ’56-os eseményeket felelevenítő történet Bokor Rózsa újságírónő – akit a költő-énekes-dalszerző Ferenczy-Nagy Boglárka alakít – és Versegi Jenő Béla lakatos alakja köré épül; a Csepel tehergépjármű idén is a darab része lesz, többek között a fiatal lakatos tragédiájának a helyszíneként. Így íródik tovább a fehérvári ’56-osok története.

A próbák júliusban kezdődtek, a körülbelül háromnegyed órás előadásban fellépnek Székesfehérvár általános és középiskoláinak lelkes amatőr színjátszói, a Vörösmarty Színház és a Szabad Színház alkotói, a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI énekkara, valamint a Megadance táncstúdió növendékei: összesen 150-en vesznek részt a megvalósításban.



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!




                            

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika

 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.