„ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,/ nem múlt vagy nékem, nem történelem”

2017.10.20. 14:01
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. október 20. (péntek)
Délelőtt az iskolák tartottak ünnepi megemlékezéseket a városban. Galéria1, Galéria2 
 
 
 
 
A városban pénteken iskolai megemlékezésekkel tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az intézmények diákjai az Ötvenhatosok terén, a Szent István Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél és a Hotel Magyar Király ’56-os emléktáblájánál adtak ünnepi műsort, felidézve az országos és a székesfehérvári eseményeket verssel, zenével, a történések megjelenítésével. A Vasvári Pál Általános Iskolában egy ’56-os, a fehérvári I. hadtest páncéltörő ágyújának pontos mása adott le szimbolikus „lövést”. A megemlékezéseket koszorúzás és főhajtás zárta.


Pénteken délelőtt hagyományosan az iskolai megemlékezésekkel kezdődtek a város ünnepi programjai az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. 

Az Ötvenhatosok terén a Székesfehérvári SzC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája adott műsort. Beethoven, Deák Bill Gyula, Illyés Gyula és Márai Sándor gondolatai és Nagy Imre utolsó beszéde is felhangzott a diákok zenés-táncos megemlékezésében. Az előadott műsor kiemelte az október 24-25-i fehérvári történéseket, amelynek több fiatal halálos áldozata is volt. A rendezvényen jelen volt Fűrész István az Önkormányzat képviseletében, Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke és dr. Petrin László, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója is.

A Szent István Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél Schnee Zoltánné, a Tóvárosi Általános Iskola igazgatója Gazdag Erzsi Ifjúság, Te vagy a Csillagunk című versével kezdte, ami a Vasi Hírlap 1956. november 1-jei számában jelent meg. A forradalommal kapcsolatban a szabadság fogalmára irányította a hallgatóság figyelmét, megidézve Albert Camust, Szvorák Katalin népdalénekest, Lipcsei Péter futballistát, majd az iskola negyedikes tanulóinak gondolatait is tolmácsolta – hiszen ez a fogalom az egyik legmeghatározóbb életünkben a mai napig, fejezte ki. A nyolcadik osztályosok megemlékezése, verses-zenés előadása foglalta össze a második világháborút követő félelemmel és igazságtalanságokkal teli világot, majd a diákság által meghirdetett tüntetés, a szabadságharc és a megtorlások időszakának jellemzőit. Faludy György gondolataival zárult a műsor: „ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,/ nem múlt vagy nékem, nem történelem”. A rendezvényen részt vett Törő Gábor országgyűlési képviselő, Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, Mészáros Attila alpolgármester, dr. Tanárki Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója.

A Hotel Magyar Király ’56-os emléktáblájánál a Ciszterci Szent István Gimnázium emlékezett. A 11. osztály a személyes történetek, visszaemlékezések, dalszövegek és versek segítségével jelenetszerűen idézte fel a történelem sorsformáló eseményeit – hogy élték meg 1956-ot az apák, fiaik, az asszonyok, a családok a forradalom kirobbanását, a harcokat és az elbukást. „Több, mint 30 év telt el, amíg az új nemzedék jogokat kért, követelt magának. 1989. október 23-án – a forradalom 33. évfordulója után – az Országház előtt kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Ma már nincsenek megszálló csapatok az országban, hazánk szabad és független. Ti pedig öltöztessétek ünneplőbe a szíveteket október 23-án, és gondoljatok tisztelettel azokra, akik életüket áldozták a nemzet szabadságáért!” – ezzel fejeződött be a műsor. Az ünnepségen részt vett Mészáros Attila alpolgármester és Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke.

A városi megemlékezések koszorúzással zárultak, a résztvevő közéleti személyek, intézményvezetők mellett koszorút helyeztek el a politikai pártok, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezete, a Fejér Szövetség és a Magyarok Világszövetségének a képviselői.

A Székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskolában a hetedikesek megemlékezése egy 1956-os magyar páncéltörő ágyú imitált „lövésével” zárult az intézmény udvarán. A tüzérségi eszköz pontos mása a fehérvári I. hadtest által használt ágyúnak, ami a budapesti Juta-domboknál több megszálló szovjet harckocsit megsemmisített. A páncéltörő ágyút Matyi József, tanító, képzőművész a Vasvári Pál Általános Iskola pedagógusa készítette.

Október 23-án, hétfőn 16 órakor utcaszínházi előadásra várnak mindenkit a Városház téren, 17 órakor pedig megemlékezés és koszorúzás kezdődik a bazilika ’56-os emlékkeresztjénél.




Az eseményeken készült fotók letölthetőek a Galéria1 és Galéria2-ből!





Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr, Varju Zoltán Mihály, Lugosi Balázs





 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.