2017.10.26. 13:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. október 26. (csütörtök)
A Moskovszky Éva emlékére rendezett konferencia a Városházán kezdődött. Galéria
Öt éves a Hetedhét Játékmúzeum – a hagyományos, jubileumi játéktörténeti konferencia a Városházán kezdődött csütörtökön, a programok délután a múzeumban folytatódnak. Az idei szimpózium hívószavai a „Játék és közösség” – az előadások a gyermekfesztiválokról, a hagyományos és virtuális játékok közösségteremtő erejéről szólnak, valamint bemutatásra került a Moskovszky Éva emlékére rendezett konferenciák anyagából összeállított kötet. A résztvevőket Brájer Éva alpolgármester és a Petőfi Irodalmi Múzeum képviseletében dr. Török Petra köszöntötték.
A játék és a közösség fogalmát, valamint a kettő közötti viszonyrendszert járja körül az öt éves Hetedhét Játékmúzeum által szerevezett Moskovszky-konferencia a Városháza Dísztermében – szólva a játék közösségépítő, közösségfejlesztő szerepéről, a helyi közösségekben betöltött kulturális értékközvetítésről és a helyi identitást erősítő erejéről.
Brájer Éva alpolgármester köszöntőjében elsőként Szűcs Erzsébet művészettörténésznek mondott köszönetet az értékmegőrző munkájáért – felidézve a játékgyűjtemény átköltöztetését a Hiemer-házba. Az alpolgármester ünnepi gondolataiban a kötet elejére írtakat idézve ajánlotta a konferenciák anyagából összeállított kiadványt: „Székesfehérvárnak sok szép története, meséje van. A Hetedhét Játékmúzeum létrejöttének története is ma már egy fehérvári, meseszerűen szép történet. Ez a mese Moskovszky Éva játékok iránti szenvedélyének köszönhető, a Moskovszky-játékgyűjtemény köré szövődik, egy eltűnőben lévő polgári világ miniatűrjei köré. (…) kiderül számunkra, hogy a kisgyerekként kezünkbe vett, vagy már szülőként a gyermekeink kezébe adott játék és a fantáziánk által köré képzelt történet mögött komoly tudomány húzódik, hogy a játékok nemcsak történetet mesélnek el, de nekik maguknak is történetük van. Megfogalmazódik, miért is fontos, milyen szerepe van az életünkben a játékoknak, a játékosságnak.”
Dr. Török Petra a Petőfi Irodalmi Múzeum képviseletében tolmácsolta gondolatait, bemutatva az intézmény játékhoz fűződő viszonyulását. Az országos múzeum kapcsolódik az oktatáshoz, a programok igazodnak a pedagógiai programokhoz, így a játszáshoz, játékhoz; ez alapvetés a múzeum értékrendjében, mondta. A jelenlegi Petőfiről és Aranyról, majd a következő Szabó Magdáról szóló interaktív kiállításokban is megjelenik a játék, az identitás, a szerepek, az álarc. A Mesemúzeum semmi másról nem szól, mint a játékról – a népmesék sémáinak segítségével és egy történetalkotó műhellyel. Az én világai címmel 14-18 éves gyerekeknek terveznek kollektív munkákra foglalkozásokat, segítve ezzel is a pedagógusok munkáját és a közösségformálást.
A Játék és tudomány a Hetedhét Játékmúzeumban. Válogatás a Moskovszky Éva emlékére rendezett konferenciák előadásaiból 2012-2016 című kötetet dr. Pálfi Sándor főiskolai tanár, tanszékvezető mutatta be. A nem tipikus, sokszerzős tudományos kötet, mint mondta, mindenkihez szól: fontos szerepe lesz abban, hogy a játékért elkötelezettek számára hivatkozási alapként szolgáljon – mind a levéltári precizitással leírt elemzések, a tudományos értelmezések, a játékok bemutatásai, mind a módszertani cikkek. Beszédében kiemelte, hogy a játékot tudományként kezelve lényeges új összefüggések tárulhatnak fel, hiszen a játék – mint a tapasztalat- és információszerzés, a tanulás módja, eszköze – és a tudomány nem két különálló fogalom. Gondolatmenetében kitért a játékra mint élményre, a játék minden esetben pozitív megélésére, valamint a Piaget-féle sémaelméletre és a játékmúzeumok szerepére. A kötet, fogalmazott méltatásában, fönntartja és ösztönzi a játékok kultúráját.
Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, muzeológus mint levezető elnök a szervezőkhöz címezve azt mondta, hogy a Hetedhét Játékmúzeum az általa látott, ismert minden más múzeumot felülmúl: a gyűjteményben a babák játszanak egymással és a körülöttük lévő tárgyakkal; majd megköszönte a házigazdák munkáját.
Kocsis Rozi bábművész, a győri Vaskakas Bábszínház igazgatója az immár tíz éves Győrkőcfesztiválról, ahogy kifejezte, nem tud elfogultság nélkül beszélni. A fesztivál sikertörténetéhez fűződően elmondta, hogy egy gyerekkori álom valósult meg azzal, hogy a győri belváros egy napra valóban a gyerekeké lehet – és mesevárossá változtathatják az utcákat, a tereket. A világ legnagyobb mosolyalbumát köszönheti a bábszínház a játéknak és gyerekeknek, akik az eltelt évek alatt átformálták az alkotók szemléletét, a város közösségét. Az aktív fesztivál a sport, a művészetek és az interaktivitás jegyében zajlik, és 50 ezres látogatottságot tudhat magáénak.
A Hetedhét Játékfesztivál – múzeumi közösségépítés egy tömegrendezvényen címmel Dr. Nagy Veronika néprajzkutató muzeológus, a Játékmúzeum vezetője tartott előadást. A múzeummal szemben támasztott közösségi elvárás, hogy a tudományos munka és kiállítások mellett megszólítsák a közönségüket, mint mondta, a múzeum létrejötte óta megvalósul. A gyermeknap alkalmából megrendezett fesztivál szakmai szempontból kiváló alkalom az értékközvetítésre, a múzeum tere a fesztivál napján a belváros teljes területére kitágul, de az intézmény is fontos helyszíne a programoknak. Az alapkoncepció a Hetedhét próba, ami a gyűjteményhez kapcsolódó feladatokból áll, minden évben más témával, a közös tevékenységek előtérbe állításával. A muzeológus az ünnep, a fesztivál és a játék fogalmainak szoros összefüggésére is rámutatott. A fesztivál célközönségét a gyerekek alkotják, de a családi programok a szülőket is megszólítják, így a kisközösség minden tagja közelebb kerül a múzeumhoz, a város kultúrájához.
A konferencia programja délután a Hetedhét Játékmúzeumban folytatódik, a zárszavakat dr. Györgyi Erzsébet mondja el 17 órakor.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
A játék és a közösség fogalmát, valamint a kettő közötti viszonyrendszert járja körül az öt éves Hetedhét Játékmúzeum által szerevezett Moskovszky-konferencia a Városháza Dísztermében – szólva a játék közösségépítő, közösségfejlesztő szerepéről, a helyi közösségekben betöltött kulturális értékközvetítésről és a helyi identitást erősítő erejéről.
Brájer Éva alpolgármester köszöntőjében elsőként Szűcs Erzsébet művészettörténésznek mondott köszönetet az értékmegőrző munkájáért – felidézve a játékgyűjtemény átköltöztetését a Hiemer-házba. Az alpolgármester ünnepi gondolataiban a kötet elejére írtakat idézve ajánlotta a konferenciák anyagából összeállított kiadványt: „Székesfehérvárnak sok szép története, meséje van. A Hetedhét Játékmúzeum létrejöttének története is ma már egy fehérvári, meseszerűen szép történet. Ez a mese Moskovszky Éva játékok iránti szenvedélyének köszönhető, a Moskovszky-játékgyűjtemény köré szövődik, egy eltűnőben lévő polgári világ miniatűrjei köré. (…) kiderül számunkra, hogy a kisgyerekként kezünkbe vett, vagy már szülőként a gyermekeink kezébe adott játék és a fantáziánk által köré képzelt történet mögött komoly tudomány húzódik, hogy a játékok nemcsak történetet mesélnek el, de nekik maguknak is történetük van. Megfogalmazódik, miért is fontos, milyen szerepe van az életünkben a játékoknak, a játékosságnak.”
Dr. Török Petra a Petőfi Irodalmi Múzeum képviseletében tolmácsolta gondolatait, bemutatva az intézmény játékhoz fűződő viszonyulását. Az országos múzeum kapcsolódik az oktatáshoz, a programok igazodnak a pedagógiai programokhoz, így a játszáshoz, játékhoz; ez alapvetés a múzeum értékrendjében, mondta. A jelenlegi Petőfiről és Aranyról, majd a következő Szabó Magdáról szóló interaktív kiállításokban is megjelenik a játék, az identitás, a szerepek, az álarc. A Mesemúzeum semmi másról nem szól, mint a játékról – a népmesék sémáinak segítségével és egy történetalkotó műhellyel. Az én világai címmel 14-18 éves gyerekeknek terveznek kollektív munkákra foglalkozásokat, segítve ezzel is a pedagógusok munkáját és a közösségformálást.
A Játék és tudomány a Hetedhét Játékmúzeumban. Válogatás a Moskovszky Éva emlékére rendezett konferenciák előadásaiból 2012-2016 című kötetet dr. Pálfi Sándor főiskolai tanár, tanszékvezető mutatta be. A nem tipikus, sokszerzős tudományos kötet, mint mondta, mindenkihez szól: fontos szerepe lesz abban, hogy a játékért elkötelezettek számára hivatkozási alapként szolgáljon – mind a levéltári precizitással leírt elemzések, a tudományos értelmezések, a játékok bemutatásai, mind a módszertani cikkek. Beszédében kiemelte, hogy a játékot tudományként kezelve lényeges új összefüggések tárulhatnak fel, hiszen a játék – mint a tapasztalat- és információszerzés, a tanulás módja, eszköze – és a tudomány nem két különálló fogalom. Gondolatmenetében kitért a játékra mint élményre, a játék minden esetben pozitív megélésére, valamint a Piaget-féle sémaelméletre és a játékmúzeumok szerepére. A kötet, fogalmazott méltatásában, fönntartja és ösztönzi a játékok kultúráját.
Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, muzeológus mint levezető elnök a szervezőkhöz címezve azt mondta, hogy a Hetedhét Játékmúzeum az általa látott, ismert minden más múzeumot felülmúl: a gyűjteményben a babák játszanak egymással és a körülöttük lévő tárgyakkal; majd megköszönte a házigazdák munkáját.
Kocsis Rozi bábművész, a győri Vaskakas Bábszínház igazgatója az immár tíz éves Győrkőcfesztiválról, ahogy kifejezte, nem tud elfogultság nélkül beszélni. A fesztivál sikertörténetéhez fűződően elmondta, hogy egy gyerekkori álom valósult meg azzal, hogy a győri belváros egy napra valóban a gyerekeké lehet – és mesevárossá változtathatják az utcákat, a tereket. A világ legnagyobb mosolyalbumát köszönheti a bábszínház a játéknak és gyerekeknek, akik az eltelt évek alatt átformálták az alkotók szemléletét, a város közösségét. Az aktív fesztivál a sport, a művészetek és az interaktivitás jegyében zajlik, és 50 ezres látogatottságot tudhat magáénak.
A Hetedhét Játékfesztivál – múzeumi közösségépítés egy tömegrendezvényen címmel Dr. Nagy Veronika néprajzkutató muzeológus, a Játékmúzeum vezetője tartott előadást. A múzeummal szemben támasztott közösségi elvárás, hogy a tudományos munka és kiállítások mellett megszólítsák a közönségüket, mint mondta, a múzeum létrejötte óta megvalósul. A gyermeknap alkalmából megrendezett fesztivál szakmai szempontból kiváló alkalom az értékközvetítésre, a múzeum tere a fesztivál napján a belváros teljes területére kitágul, de az intézmény is fontos helyszíne a programoknak. Az alapkoncepció a Hetedhét próba, ami a gyűjteményhez kapcsolódó feladatokból áll, minden évben más témával, a közös tevékenységek előtérbe állításával. A muzeológus az ünnep, a fesztivál és a játék fogalmainak szoros összefüggésére is rámutatott. A fesztivál célközönségét a gyerekek alkotják, de a családi programok a szülőket is megszólítják, így a kisközösség minden tagja közelebb kerül a múzeumhoz, a város kultúrájához.
A konferencia programja délután a Hetedhét Játékmúzeumban folytatódik, a zárszavakat dr. Györgyi Erzsébet mondja el 17 órakor.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
