Téli útüzemeltetésre váltott a Városgondnokság is

2017.11.14. 12:04
KÖZLEMÉNY - 2017. november 14. (kedd)
Több mint 300 kilométernyi járdát és 340 kilométernyi közutat takarít a Városgondnokság.  Galéria
 
 
Szerdától téli útüzemeltetésre vált a Városgondnokság, ami azt jelenti, hogy november 15-től készenlétben van az a géppark, amivel szükség esetén el lehet végezni a síkosságmentesítést vagy az utak tisztítását. A keddi gépszemlén megnézték, hogy megfelelő állapotban vannak-e a járművek, illetve a rendőrség is átvizsgálta nem csak a Városgondnokság saját gépállományát, hanem az alvállalkozókét is.
 
 
A Városgondnokság saját gépeinél megtörtént az átállás, ugyanis a kistraktorok év közben, a növények vegetációs időszakában a parkfenntartásban dolgoznak, télen pedig a síkosságmentesítésben segítenek. A géppark több mint fele már saját, városi üzeméltetésben működik.
 
Több mint 300 kilométernyi járdát és 340 kilométernyi közutat takarít a Városgondnokság.
 
Bozai István városgondok kiemelte, hogy 8 nagygép, 12 kisgép és ugyancsak 12 buszmegálló takarító járat dolgozik majd, ha szükséges Fehérvár útjain és járdáin, továbbá több mint száz ember áll készenlétben a Városgondnokságon november 15-től. A sótároló feltöltése folyamatos, így idén is mintegy ezer tonna só érkezik a Városgondnokság raktárába. Felhívta a figyelmet arra, hogy télen az útviszonyoknak megfelelően vezessenek az autósok a városi utakon is! Beszélt arról, hogy a reggeli csúcsforgalomban fél nyolc körül és délután négy és öt között a csúcsforgalomban nem tudnak dolgozni a hókotrók, mert nem tudnak haladni. „Az, hogy a Városgondnokság eszközeihez mérten, legjobb tudása szerint felkészült a télre, az nagyon kevés. Legalább ilyen fontos, hogy a lakóknak is fel kell készülniük, hogy télen más körülmények között lehet közlekedni.”
 
Székesfehérváron 2013 óta komolyabb havazás igaz nem volt, viszont több mint ötven beavatkozás történt, csak az elmúlt szezonban a város területén.
 
Székesfehérváron a rendelkezésre álló géppark mintegy négy óra alatt képes letakarítani a fő és tömegközlekedési utakat és nyolc-tizenkét óra alatt ér végig a városon úthálózatán. Több mint háromszáz kilométernyi járdát takarít a Városgondnokság, azonban a házak előtti járdák takarítása és síkosság mentesítése, mint mindenhol az országban, Fehérváron is a tulajdonosok feladata, továbbá, a háztetőkről lezúduló hó eltakarítása és az esetleges balesetveszély jelzése is a tulajdonosok feladata.
 
Viza Attila közbiztonsági tanácsnok elmondta, hogy, ha nem is esik a hó, akkor is átlagosan ezer tonna só elfogy évente Fehérváron a síkosságmentesítési feladatokra. Beszélt arról, hogy sokan csak legyintenek akkor, amikor egy-egy szervezet, így a városüzemeltetési feladatokat is ellátó Városgondnokság felkészült a télre. „Ne, mint egy céltáblára tekintsenek a különböző szervezetekre, akik novemberben téli üzemre váltanak és eszközeikkel megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy téli viszonyok között, de közlekedhessünk, ha esik a hó vagy jegesek az utak.”
 
Grieger László, a Városgondnokság hóügyelet vezetője elmondta, hogy a hóügyelet 24 órás útügyeleti szolgálatot is jelent. Mint monda az első ütemben fő és tömegközlekedési útvonalak, gyűjtőutak síkosság mentesítése történik meg és a különösen fagyveszélyes, forgalmas útszakaszokat takarítják. „Mi is autókkal közlekedünk és csúcsforgalomban a Városgondnokság munkagépei is a forgalommal együtt tudnak haladni.” A második ütemben a lakótelepi utak és a kertvárosok nagyobb forgalmú utcái következnek, a harmadik ütemben pedig a kis forgalmú, családi házas övezeteket takarítják. A negyedik ütemben, igény esetén a külterületi, de lakott részeket takarítják a hókotrók. A Városi Hóügyelet a 22/513-483-as telefonszámon érhető el.
 
A gépszemlén készült fotók letölthetők a Galériából.
 
 
 
Fotó és szöveg: Bácskai Gergely
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
   
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.