2017.11.24. 08:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. november 24. (péntek)
Kiállítás nyílt A Szabadművelődés Házában. Galéria
Az Országgyűlés 2012-ben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét, mert 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja. Az ő általuk közzétett művekből és dokumentumokból, a témában később nyilvánosságra került anyagokból rendezett kiállítást A Szabadművelődés Házában Sinka Jenő, a POFOSZ megyei elnöke, a megnyitó tegnap volt.
Talán kevesen tudják pontosan, a Gulag táborok jóval a II. Világháború előtt "megnyitották kapuikat", történetük 1918-ban kezdődött és csak Sztálin halálával - bár akadt, akinek csak évekkel később - ért véget. Róth Péter alpolgármester szerint hiába a több mint fél évszázados távlat, szükséges a mát, a fiatalokat emlékeztetni a múltra. "A XX. század a magyarság, de alighanem az egész emberiség leggyászosabb évszázada volt - mondta. - Még a II. Világháború utáni nagyhatalmi döntések is csak a pokol egyik bugyrából a másikba taszítottak nemzeteket, amelyeknek az életét további csaknem fél évszázadig a Gulagokat létrehozó eszme határozta meg. Meg kell őriznünk a borzalmak emlékét is, hogy visszatartsák az új nemzedékeket a hibák újbóli elkövetésétől."
Sinka Jenő megjegyezte, hogy sajnos még az élő, elrettentő példa sem akadálya az embertelen tettek megismétlésének, hiszen éppen a Gulagokban megesett, leírt szörnyűségek példáján születtek meg a náci munkatáborok, haláltáborok. "Amikor a volt foglyok végre hazaértek - mondta Sinka Jenő -, nem egy ölelésre kész ország várta őket, hanem pár ÁVH-s a határon, akik leszögezték, erről nem szabad beszélni, mert aki megteszi, könnyen kerülhet újra valami egészen hasonló helyre. Voltak, akiket alig tizenöt évesen hurcoltak el minden ok nélkül, másokat politikai nézeteik vagy a rendszernek nem tetsző egyéb tetteik miatt ítéltek tíz-húsz év kényszermunkára, hiszen kellett a szovjet nyersanyagok kitermeléséhez a szorgos kéz."
A kiállítás képet nyújt az elhurcolások, a munkavégzés, a büntetések, kínzások és kivégzések teljes történetéről, számos új ismeretet adva a témában nem igazán jártas látogatóknak. A megnyitó utáni beszélgetésen felmerült, hogy jó lenne mindezen anyagokat rendezetten, kereshetően, akár az oktatásban is felhasználható módon elérhetővé tenni valamilyen webes felületen is, amihez az alpolgármester segítséget ígért a rendezőknek.
A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg és fotó: Deák Ferenc
Talán kevesen tudják pontosan, a Gulag táborok jóval a II. Világháború előtt "megnyitották kapuikat", történetük 1918-ban kezdődött és csak Sztálin halálával - bár akadt, akinek csak évekkel később - ért véget. Róth Péter alpolgármester szerint hiába a több mint fél évszázados távlat, szükséges a mát, a fiatalokat emlékeztetni a múltra. "A XX. század a magyarság, de alighanem az egész emberiség leggyászosabb évszázada volt - mondta. - Még a II. Világháború utáni nagyhatalmi döntések is csak a pokol egyik bugyrából a másikba taszítottak nemzeteket, amelyeknek az életét további csaknem fél évszázadig a Gulagokat létrehozó eszme határozta meg. Meg kell őriznünk a borzalmak emlékét is, hogy visszatartsák az új nemzedékeket a hibák újbóli elkövetésétől."
Sinka Jenő megjegyezte, hogy sajnos még az élő, elrettentő példa sem akadálya az embertelen tettek megismétlésének, hiszen éppen a Gulagokban megesett, leírt szörnyűségek példáján születtek meg a náci munkatáborok, haláltáborok. "Amikor a volt foglyok végre hazaértek - mondta Sinka Jenő -, nem egy ölelésre kész ország várta őket, hanem pár ÁVH-s a határon, akik leszögezték, erről nem szabad beszélni, mert aki megteszi, könnyen kerülhet újra valami egészen hasonló helyre. Voltak, akiket alig tizenöt évesen hurcoltak el minden ok nélkül, másokat politikai nézeteik vagy a rendszernek nem tetsző egyéb tetteik miatt ítéltek tíz-húsz év kényszermunkára, hiszen kellett a szovjet nyersanyagok kitermeléséhez a szorgos kéz."
A kiállítás képet nyújt az elhurcolások, a munkavégzés, a büntetések, kínzások és kivégzések teljes történetéről, számos új ismeretet adva a témában nem igazán jártas látogatóknak. A megnyitó utáni beszélgetésen felmerült, hogy jó lenne mindezen anyagokat rendezetten, kereshetően, akár az oktatásban is felhasználható módon elérhetővé tenni valamilyen webes felületen is, amihez az alpolgármester segítséget ígért a rendezőknek.
A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg és fotó: Deák Ferenc
