Újraavatták a Bazilika ’56-os emléktábláját

2017.12.07. 11:42
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. december 7. (csütörtök) 
Megemlékezés a fehérvári hősökről.Galéria 
 
 
 
Az 1956. december 7-i székesfehérvári asszonytüntetés 61. évfordulóján ünnepélyes keretek között avatták fel újból az 1956-os forradalom és szabadságharc székesfehérvári áldozatainak emlékére állított táblát a székesegyház falán.


Nagy Benedek szobrászművész Feszület című alkotását 1992. október 23-án avatták fel az 1956-os forradalom és szabadságharc székesfehérvári harc áldozataira emlékezve. 2000 októberében a feszület alatt újabb emléktáblát avattak, amelyre a székesfehérvári áldozatok és mártírok nevei kerültek fel. A Bazilika melletti ’56-os emlékkereszt emléktábláját korábban az épület nagyszabású rekonstrukciója miatt távolították el. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2017 szeptemberében döntött úgy, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc székesfehérvári áldozatainak emléke előtt adózva újraállítja a táblákat immár egységesen, egy műbe foglalva, azon áldozatok neveivel kiegészítve, akik a székesfehérvári ’56-os eseményekhez kapcsolódóan veszítették életüket.

Az ünnepségen Ramon Cué Romano, spanyol jezsuita pap 1957-ben megjelent „Magadra hagytunk Tégedet” című versét Varga Eszter, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója, a VIII. Fehérvári Versünnep második helyezettje szavalta el.  Majd emlékező beszédet mondott Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője. „1956 ma már történelem, olyan, amely mai életünk, szabadságunk alapját adja. (…) Szeretjük hallgatni az emlékezőket, akik több mint hatvan évvel ezelőtt egyetemisták voltak, mint a Keszei fiúk, mint az én édesanyám. Hozták haza Fehérvárra a pesti események híreit.(…) Aztán azon a sohasem felejthető novemberi hajnalon itthon is eldördültek a fegyverek. November 4-én a szovjet tankok lőtték a Magyar Király épületét, ahol a forradalmi bizottság székelt, és már tudták: a forradalmat leverték. De a reménynek, a lassan születő szabadságnak azt a 12 napját nem lehetett a fegyverek erejével sem kiölni a lelkekből. December 7-én a fehérvári asszonyok és lányok is elindultak, hogy letegyék virágaikat a fekvő katona szobránál, a Hősök terén. A fehérvári hősökre gondoltak, férfiakra, fiúkra, srácokra, akikért meg kellett mozdulni, akiknek reményt adó harcát, önfeláldozását, még a megtorlás elöli menekülését is meg kellett köszönni. Örökké emlékezetessé tenni az asszonyok tüntetésével.” – zárta ünnepi beszédét Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője.

A megemlékezést követően Pintér Balázs szobrászművész alkotását Vargha Tamás országgyűlési képviselő és dr. Cser-Palkovics András polgármester leplezte le. A műalkotást Spányi Antal megyés püspök áldotta meg. „Imádságos lélekkel emlékezzünk meg a magyar forradalom hőseiről és áldozatairól. Kell, hogy minden nemzedék hirdesse a hősiesség és a hazaszeretet dicső példáját. Ezen emléktáblára tekintve őrizzük meg szívünkben emléküket és Istenbe vetett hitüket.”

Az ünnepség zárásaként az emléktáblánál közösen koszorút helyezett el Vargha Tamás Székesfehérvár Országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Cser-Palkovics András polgármestere és Spányi Antal megyés püspök.  A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság nevében Szabó András ezredes koszorúzott, majd az emlékezők helyezték el virágaikat.

Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Molnár Artúr
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.