A száz éves független finn államot ünnepelték a Városházán

2017.12.07. 19:54
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. december 7. (csütörtök) 
Megemlékeztek a 60 éves testvérvárosi kapcsolatról is.      Galéria  
 
 
 
 
 
A 100 éves önálló finn állam ünnepi évének keretében rendhagyó történelemórát tartottak ma a Városházán, ez volt a centenáriumi fehérvári programsorozat utolsó állomása. Dr. Bereczki András habilitált történész, egyetemi docens előadásán kívül megemlékeztek Székesfehérvár és a finnországi Kemi 60 éves testvérvárosi kapcsolatáról is. A vendégeket dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte, kiemelve a népeink és városaink közötti barátság fontosságát.

Finnország idén ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját. Az északi állam kiemelt partnerének tekinti Magyarországot, tekintettel a két nyelv rokonságára. A centenárium tiszteletére hazánk széles és sokoldalú programokat kínált a „Suomi 100" ünnepi évben, hogy elmélyítse az országaink közötti kapcsolatokat, illetve megismertesse a finn történelmet és a mai Finnországot. Különleges az év azért is, mert Székesfehérvár és a finn Kemi idén ünnepli testvérvárosi kapcsolatának 60. évfordulóját.

Az ünnepi alkalmakról a Városháza Dísztermében rendezett eseményen emlékezett meg Székesfehérvár városa és a SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre.

„A két nemzetet komoly barátság fűzi egymáshoz, márpedig a barátok odafigyelnek egymás sorsára, ünnepeire és örömeire. Egy száz éves, kerek évforduló különösen fontos. A finn-magyar barátság nagyon pozitív része az, hogy számos várost köt össze testvér- vagy partnervárosi kapcsolat hosszú évtizedek óta. Szerencsére ebben Székesfehérvár sem kivétel, hiszen Kemi városával hatvan éves a testvérvárosi kötődés.” - hangsúlyozta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Személyes tapasztalataira alapozva hangsúlyozta: a világban két helyen, Finnországban és Lengyelországban tapasztalta meg a különösen meleg, baráti fogadtatást és gesztusokat, és ezen népek barátsága számunkra is kiemelten fontos. Köszönetét fejezte ki azért, hogy a Városházán kerülhetett sor a centenáriumi emlékév záróeseményére.

Dr. Bereczki András habilitált történész, egyetemi docens „A finn függetlenség 100 éve” címmel tartotta rendhagyó történelemórát. Az előadás a százéves Finn Köztársaság legfontosabb sorsfordulóit, gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatait mutatta be sok képpel illusztrálva. Emellett az előadó arra a kérdésre kereste a választ, hogyan válhatott Finnország egy viszonylag periférikus, kis agrárállamból – a geopolitikai nehézségek ellenére − a világ egyik legfejlettebb jóléti államává.
Ez utóbbihoz elsősorban a nemzeti egység megteremtésére volt szükség mind az 1918-as véres polgárháború után, mind pedig a II. világháborút követően. Természetesen mindez gyors gazdasági növekedést, stabil kül- és belpolitikát is igényelt. Ez utóbbit csak úgy lehetett megteremteni, hogy a kölcsönösen előnyös politikai és gazdasági kapcsolatok segítségével meggyőzték Moszkvát arról: Finnország megérteti és tiszteletben tartja a Szovjetunió biztonságpolitikai érdekeit. A nagyhatalmak közötti sikeres egyensúlyozás, a demokrácia és a civil társadalom ereje, a jóléti szociális háló kiépítése, az oktatás megújítása és a kutatásfejlesztés támogatása együttesen tették lehetővé, hogy Finnország sikeres állammá válhasson.

A programot tablókiállítás gazdagította a Városháza emeleti folyosóján, bemutatva Kemi mindennapi életét, természeti szépségeit, technikai parkját, egyetemét, drágakő-gyűjteményét, templomát és a SAMPO jégtörő hajót.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 

 


Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.