HANYATtLÓ-SZÁRNYALÓ

2017.12.14. 19:29
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. december 14. (csütörtök)
 Megnyílt Párkányi Raab Péter kiállítása. Galéria  
 
 
 
 
Ünnepélyes keretek között nyílt meg Párkányi Raab Péter HANYATtLÓ-SZÁRNYALÓ című kiállítása a Csók István Képtárban. Az eddigi életművet bemutató tárlaton leplezték le a Zenegép-sorozatot. A két négyméretű szoborból álló alkotás Székesfehérváron látható először. A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Melocco Miklós szobrászművész és dr. Cser-Palkovics András polgármester.


Egy nagyszabású, átfogó kiállítás keretében ismerhetik meg az érdeklődők a realisztikus figuratív szobrászat egyik jeles hazai képviselőjének, Párkányi Raab Péternek közel három évtizedes munkásságát a Szent István Király Múzeum ma megnyílt kiállításán. A HANYATtLÓ-SZÁRNYALÓ című tárlat több mint ötven, 1989 és 2017 közötti időszakban készült alkotáson keresztül idézi fel az ötvenéves művész alkotói korszakait.

A Szent István Király Múzeum idei utolsó kiállításán Kulcsár Mihály igazgató rövid összegzést adott a 2017-es évről. Mint mondta, a múzeum összlátogatói száma idén közel 190 ezer volt. Jelentős évet tudhatnak maguk mögött, amelynek méltó zárása Párkányi Raab Péter nagyszabású kiállítása. A múzeum igazgatója a fenntartó és támogatók mellett köszönetet mondott kollégáinak egész éves munkájukért.

Székesfehérvár polgármestere beszédében kiemelte: „Székesfehérvár akkor tud fejlődni, ha közösségi ereje folyamatosan fejlődik, erősödik. Ebben meghatározó szerepe van a kultúrának, a kulturális intézményeknek, az ott dolgozóknak. A város ezért egyre többet költ a kultúrára, a kulturális értékekre, amelyek erősítik is a helyi közösséget. Jól mutatják ezt a múzeum idei évi kiállításai is, amelyek különböző tematikájú, műfajú, különböző korszakokat felölelő, bizonyos szempontból különböző érdeklődési körű embereket megszólító, nagyszabású események voltak. Úgy gondolom, egy ekkora múzeumnak éppen az a feladata, hogy sok mindent megmutatva, értékeket közvetítve szellemi életet produkáljon a városban, mert szellemi élet nélkül nincs fejlődés. Nem igaz, hogy az embereket nem érdekli a kultúra, nem igaz az, hogy kizárólag akkor értékes valami, ha azt kevesen nézik meg. Az idei év látogatószáma jól mutatja, hogy az embereket érdeklik az értékek, áldoznak rá időt, saját forrásaikból is akár, és a kiállításokhoz kapcsolódó eseményeken gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen részt vesznek. Az életünk része a kultúra, amely lelki feltöltődés mellett szellemi frissességet is ad minden nemzedéknek.” - zárta ünnepi gondolatait dr. Cser-Palkovics András.

Párkányi Raab Péter neve nem ismeretlen a székesfehérváriak számára, hiszen ő készítette A DÖNTÉS hatvanhat fotografikáját, valamint Takács Imre költő emléktábláját is. A szobrász- és fotóművész Székesfehérváron megvalósuló önálló tárlata lehetőséget ad a művésznek a bemutatkozásra, a látogatóknak pedig egy árnyaltabb megismerésre. Ünnepi beszédében Melocco Miklós szobrászművész Párkányi rajzairól szólva elmondta, olyan jók, mint Leonardo Da Vinci alkotásai. A ceruzarajzok és fotografikák egyenrangúak és tökéletesek. Arra az általa feltett kérdésre, hogy a képek szépek-e, Melocco azt mondta, erre objektív válasz nincs, csak szavazattöbbség. „Arra a kérdésre viszont, hogy jók-e, mindenképpen igen a válasz, hiszen ez szakértelem kérdése. Hogy remekművek-e, arra az utókor fog felelni, ha fontosnak tartja. Van esély rá, mert jók.” – összegezte a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.

A HANYATtLÓ-SZÁRNYALÓ tárlatot Tóth Norbert, a kiállítás kurátora ajánlotta a megjelentek figyelmébe. „Párkányi Raab Péter egy teljes és kerek világba nyújt betekintést, melyben egyszerre van jelen a rész és az egész koherens egysége, a hagyomány tisztelete és az állandó megújulás képessége.(…) Műveivel egy sajátos, egyéni világot teremt, melyet talán szakrális realizmusnak nevezhetünk. Önálló utat jár be, nem követi a divatok, trendek, globális művészeti folyamatok éppen aktuális elvárásait. Nem foglalkoztatja az individuum ma oly divatos belső vívódása, életellenes devianciái, nem akar egyformán sokszínű lenni. Szabadságszeretete és a szépség szolgálata iránti vágya akaratlanul a biztos fundamentumhoz, a hagyomány szeretetéhez, tiszteletéhez, megéléséhez vezeti, és annak innovatív művészi újrafogalmazására sarkalja.”

 A Csók István Képtárban 16 szobrot, 12 grafikát és 22 nagyméretű fotót láthat a közönség, míg a lépcső mellett elhelyezett fotómontázs pedig a művész hatvan köztéri alkotásából ad ízelítőt. A kiállítás három, térben is elkülönülő tematikus egységre tagolódik: a földszinten a korábbi évek munkásságát jellemző művek, az úgynevezett élethajók jelennek meg, amelyek az élet, a sors kérdéseit, az embernek szánt feladat keresésének folyamatát állítják a néző elé. A könyvtár előtt a második, szakrális térben a hét főbűn és a hét erény, illetve a rózsafüzér által szimbolizált krisztusi út jelenik meg az alkotásokban. A harmadik egységben pedig a teremtés misztériumát járja körbe a művész, bemutatva a hagyomány és innováció kettősségét: egyrészt az isteni teremtés folyamatát, másrészt az ember akaratát, amellyel az isteni világhoz való hasonlatosságra törekedve hoz létre mindig újabb és újabb dolgokat.

 Az ünnepi megnyitón Navratil Andrea népdalénekes Demeter László előadóművész kíséretében népdalokat énekelt. Többek között az a dal is elhangzott, amelyet a most bemutatott Zenegép-sorozat két mozgó, zenélő szobra „rejt”. Ezek - a művész pályáján - egészen újszerű alkotások a forma, a fény, a mozgás és a zene együttes jelenlétével és működtetésével juttatják el a szépség és a harmónia üzenetét a látogatókhoz. A kiállítás megnyitón Párkányi Raab Péter szólaltatta meg a különleges alkotásokat.

A HANYATtLÓ-SZÁRNYALÓ kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások és tárlatvezetések kapcsolódnak. Ezekről részletesen a Szent István Király Múzeum honlapján, a https://szikm.hu, illetve  a www.parkanyiart.hu oldalon tájékozódhatnak.

Az ünnepi megnyitón készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Molnár Artúr

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.