Mindenki számára elérhető Székesfehérvár EKF-pályázata

2018.01.05. 15:32
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. január 5. (péntek) 
A polgármester sajtótájékoztatón ismertette az ünnepek előtt, határidőre benyújtott szakmai anyag részleteit.   Galéria
 
 
 
 
 
Sajtótájékoztatón ismertette Székesfehérvár „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázatát dr. Cser-Palkovics András polgármester. A Közgyűlés által egyhangúlag jóváhagyott, széleskörű megyei és nemzetközi támogatással bíró pályázat – melyet határidőre benyújtott a város – mindenki számára megtekinthető Székesfehérvár honlapján.

2023-ban Magyarország egy városa Európa Kulturális Fővárosa lehet. A rangos nemzetközi cím elnyerésére Székesfehérvár is pályázik, a város határidőre, 2017 végén, az ünnepeket megelőzően nyújtotta be pályázatát.

Mint ismert, az előzetes, széleskörű városi felmérés szerint a válaszadók 93 százaléka támogatta Székesfehérvár indulását a pályázaton. A szakmai anyag előkészítésére egy tíztagú munkacsoportot hoztak létre, melyben országosan, illetve nemzetközileg is ismert és elismert szakemberek kaptak helyet, valamint a város közművelődési intézményeit, szervezeteit is bevonták a munkába. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése december 1-jei ülésén tárgyalta, és egyhangúlag jóváhagyta a széleskörű megyei és nemzetközi támogatással bíró pályázatot.

A magyar nyelvű szakmai anyag – annak teljes változata és rövidített, összefoglaló prezentációja – mindenki számára megtekinthető és letölthető Székesfehérvár honlapján.

A sajtótájékoztatón bemutatott prezentáció letölthető a Galériából. 



Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika

 


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.