Felsőváros ünnepe Szent Sebestyén napján

2018.01.20. 13:53
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. január 20. (szombat) 
A fogadalmi mise után a felújított közösségi házban folytatódtak a programok.         Galéria  
 
 
 
 
 
Szent Sebestyén napja nagy ünnep a Felsővárosban. A hagyományoknak megfelelően, a búcsú alkalmából idén is fogadalmi misét tartottak a városrész  híres templomában, majd a felújított közösségi házban folytatódtak a programok, ahol fánkkal és forralt borral kínálták a vendégeket. Az egybegyűlteket Vargha Tamás országgyűlési képviselő és Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője köszöntötte, a belső tereiben megújított házat Spányi Antal megyés püspök áldotta meg.

A pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöltek, és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Isten segítségét. A halálos kórtól való megmenekülés emlékére a városlakók 1739-ben örök időkre szóló fogadalmat tettek Szent Sebestyén tiszteletére. Ígéretük szerint előbb kápolnát építettek, melyet 1800-tól 1807-ig nagyobb templommá bővítettek. Székesfehérvár azóta minden év január 20-án szentmisével és búcsúval emlékezik meg a város fogadalmáról.

A hagyományok szerint Spányi Antal megyés püspök celebrálta a Szent Sebestyén-templomban rendezett fogadalmi misét, melyen igen nagy számban vettek részt a hívek. Székesfehérvár vezetőivel – polgármesterével, alpolgármestereivel és több önkormányzati képviselőjével – közösen újították meg Felsőváros 279 évvel ezelőtt tett fogadalmát, és adtak hálát ismét a város megmeneküléséért.

A misét követően az események a több mint 100 éves Felsővárosi Közösségi Házban – néhai nevén a Zsuptipróban – folytatódtak, melynek belső tereit az elmúlt hónapokban újították meg, önkormányzati forrásból szigetelték a falakat, elbontották a régi faltakarásokat, kifestették a helyiségeket és újraparkettázzák a színpadot.

Az ünnep tiszteletére hagyományosan fánkkal, forralt borral és teával kínálták a vendégeket, akiket elsőként Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntött. Arról szólt, hogy a házat a Katolikus Agrárifjúsági Legény-egyesületek Országos Testülete, azaz a KALOT tagja, a felsővárosi legényegylet építette, hogy a fiataloknak legyen hol találkozniuk. Ha a falak beszélni tudnának, elmondanák, hogy mi mindent láttak az elmúlt több mint száz évben: a bálokat, a szövődő szerelmeket, a házasságkötés és a gyermekszületés örömét, de látták azt is, amikor a helyiek elbúcsúztak egy-egy idős társuktól. Látták, amikor a hatalom önkénye elvette a házat a körtől, és azt is, amikor a közösség visszakapta a falakat. A legényegylet tagjai azóta is rendszeresen összegyűlnek, folytatják a hagyományokat, körükben pedig egyre több a fiatal.

Földi Zoltán önkormányzati képviselő a szakrális találkozás üzenetéről beszélt.  Azt mondta: a templom homlokzatáról letekintő Szent Sebestyén figyelme a városon, a közösségen van, a testében látható nyilak pedig olyan emberi erényeket szimbolizálnak, melyek közösséget teremtenek. Fontos, hogy a hagyományteremtés szándéka, a hagyományra való törekvés minden nap velünk legyen. A mai találkozás is azt mutatja, hogy a közösség együtt van, együvé tartozik.

A köszöntőket követően Spányi Antal megyés püspök áldotta meg a házat, amely őrzi a múlt emlékeit, szolgálja a jelent, és melynek küldetése a hagyományok őrzése, továbbadása. Az eseményen részt vett dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is.
      

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

–  Vége –
 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.