Versfolyam a Fő utcán

2018.01.22. 16:35
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. január 22. (hétfő)
 
Több órás versfolyam, irodalmi játék és épületfestés a Magyar Kultúra Napján, Székesfehérváron. A Himnuszünnep keretében a Szabad Színház utánpótlás csoportjának, a Prikulics Gyermekszínháznak a tagjai délután egy órától mondtak verseket, himnuszokat az Igéző előtt a Fő utcán, míg a felállított paravánon múzsákat és költőket párosíthattak az arra járók, a Szent István Király Múzeum Rendház épületére pedig öt órától vetítették ki a Himnusz kéziratát.
 
 
Az utcára vitték a kultúrát a magyar kultúra napja alkalmából. A Belvárosban sétálók a magyar líra gyöngyszemeit hallgathatták ma délután egy órától. Az Igéző előtt, a Fő utcán a Szabad Színház utánpótlás csoportjának, a Prikulics Gyermekszínháznak a tagjai délután egy órától mondtak verseket, himnuszokat. Közben a bejárat mellett felállított paravánon irodalmi játékon tehették próbára tudásukat a járókelők. A költők és múzsáik helyes párosítását a Szent István Király Múzeum kiadványaival díjazták.
 
Az utcai megmozdulás mellett az Új Magyar Képtárban tartottak szakmai programot. A Széchenyi-díjas dr. Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének egykori igazgatója Legfőbb nemzeti örökségünk a magyar költészet címmel tartott előadást délután fél öttől. Az estét ünnepi fényfestés zárta, a múzeum Rendház épületének homlokzatára a Himnusz kéziratát vetítették ki délután öt órától.
 
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.
Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.
 
 
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Fejér Tamás
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.