Lét és sors – Beethoven est a szimfonikusokkal

2018.02.21. 08:55
KÖZLEMÉNY - 2018. február 21. (szerda) 
A jövő hétfői estet Ács János világhírű karmester vezényli.   
 
 
 
 
Lét és sors címmel rendezik meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Farkas Ferenc hangversenybérletének következő előadását a színházban. A jövő hétfői Beethoven-estre a zenekar honlapján és több helyszínen, személyesen is lehet jegyeket váltani.

A Vörösmarty Színházban február 26-án, hétfőn 19.00 órakor kezdődő Beethoven-est az erőteljes hangzású Coriolan-nyitánnyal indul, mely a nagy görög író, Plutharkosz életrajzaiban is megörökített Coriolanus tábornok történetét meséli el. A tragédiához írt nyitány után Beethoven utolsó, monumentális, harcias és mívesen kidolgozott Esz-dúr zongoraversenyét Báll Dávid előadásban hallhatjuk. A koncertet végül az V. (c-moll) Sors szimfónia zárja, mely páratlan zenei tulajdonságainak köszönheti népszerűségét. A mű végleges alakja – a korábbi változatok felelevenítésével – 1808 első felére készült el.

A hangverseny szólistája Báll Dávid zongoraművész 2006-ban diplomázott a budapesti Zeneakadémián. 2011-ben szerezte meg doktorátusát, 2013-tól az intézmény oktatója. Növendékei különböző hazai és nemzetközi versenyek díjazottjai. Eddigi pályafutása során számos versenyen kapott elismerést. Közel harminc ország koncertpódiumain lépett fel, Kocsis Zoltán öt alkalommal kérte fel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistájának.

Az eseményt, a világhírű magyar származású karmester, Ács János vezényli.

Jegyek a www.arso.hu  oldalon, a Fehérvári Jegyirodában és a Vörösmarty Színházban, a zenekar új jegypénztárában kaphatók. 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.