Biztonság, kiszámíthatóság és nyugalom a munkahelyekért

2018.03.06. 17:01
KÖZLEMÉNY - 2018. március 6. (kedd)
A külgazdasági és külügyminiszter a helyi gazdasági vezetőkkel tárgyalt. Galéria 
 
 
 
 
 
A Városházán tárgyalt a székesfehérvári nagyvállalatok képviselőivel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tanácskozást követően Vargha Tamás államtitkárral, Székesfehérvár országgyűlési képviselőjével és dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a magyar beruházási ösztönzési rendszert úgy alakította át, hogy az az új ipari világgazdasági korszakban is versenyképessé tudja tenni a magyar vállalatokat technológiájuk fejlesztésében, a digitális átállás sikerében: „A biztonság és a gazdasági versenyképesség megtartása most a magyar munkahelyek biztosításának záloga.” – fejezte ki.


Az Arconic-Köfém Kft. új üzemének ünnepélyes alapkőletételi ünnepségén vett részt délelőtt Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, aki a Városházán a helyi nagyvállalatok vezetőivel tárgyalt a délután folyamán. A tanácskozást követően a résztvevők doorstep sajtótájékoztatót tartottak.

Dr.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kifejezte, hogy a város számára nagyon fontos nap ez: „Az állam és a város egy nagyon régi stratégiai partnere döntött úgy, hogy egy kifejezetten nagy, 35 milliárd forint összértékű beruházást valósít meg Székesfehérváron. Ehhez biztonság, kiszámíthatóság és nyugalom kell – köszönöm a kormánynak, hogy ebben és minden más kérdésben számíthatunk rá. Soha annyi fejlesztési forrásban, támogatásban ez a város még nem részesült, mint ezekben az években.”

Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a Városházán a Székesfehérváron működő legjelentősebb vállalatok – mint a Denso, a Sapa, a Videoton, a Harman, az Emerson és az Arconic – vezetőivel tárgyaltak a versenyképességüket és rajtuk keresztül a magyar gazdaságot befolyásoló kérdésekről. „Teljes egyetértés van közöttünk abban, hogy a világgazdaság egy nagyon fontos paradigmaváltás időszakában van, amikor az ipar olyan új időszakba lép át, ami teljesen különbözik az eddigiektől: olyan új technológiák kerülnek elő és válnak versenyképességi tényezővé, amely típusú technológiákról korábban még csak nem is álmodhattunk. Ennek nyomán a nemzetközi gazdasági verseny teljesen új körülmények között zajlik, és az eddig elért sikerek fontosak ugyan, de kizárólag azokra alapozni nem elég a jövőben a sikeresség érdekében. A magyar gazdasági stratégiát is annak megfelelően kell alakítani, hogy Magyarország – felhasználva az eddigi komoly eredményeket – a jövőben is a legversenyképesebb európai gazdaságok egyike legyen. Tájékoztattam a vállalatvezetőket arról, hogy a magyar beruházás ösztönzési rendszert úgy alakítottuk át, hogy az az új ipari világgazdasági korszakban is versenyképessé tudja tenni a magyar vállalatokat technológiájuk fejlesztésében, a digitális átállás sikerében.”

A miniszter az eddigi eredmények kapcsán elmondta, hogy Magyarországon teljes foglalkoztatottság van: nyolc éve 12,5 % volt a munkanélküliség, most 3,7%; nyolc éve Európa legmagasabb adókulcsai közé tartozó adók voltak érvényben, most pedig a legalacsonyabb adókulcsai – tette hozzá. A kormány évről évre folyamatosan csökkentette az államadósságot, amely kiszámítható gazdasági környezetet teremtett. A nagy nemzetközi vállalatokkal tárgyalva – hangsúlyozta – a gazdasági versenyképességi kérdések mellett a biztonság kérdése kerül elő leginkább, mind a befektetések, mind a munkatársak biztonsága szempontjából: „Ma Magyarországot úgy könyvelik el, mint Európa egyik legversenyképesebb országa, és Európa legbiztonságosabb országa. Az elkövetkező időszakban a beruházásokért elképesztő verseny indul, az új ipari korszak új versenye, és ebben a versenyben nekünk erre két dologra kell építenünk. Ha ezeket elveszítjük, a magyar gazdaság további növekedését és a magyar munkahelyeket is komoly veszély fenyegetheti. Ezért a biztonság és a gazdasági versenyképesség megtartása most a magyar munkahelyek biztosításának záloga.”

A munkaerőhiánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a szakképzett munkaerő biztosítása céljából beszéltek a felnőttképzésről, a tanműhely-létesítési és a képzési támogatásokról. Továbbá a kormány munkaerő-mobilitást segítő adókedvezményeket léptetett életbe, szintén vállalati javaslatra – ez érinti mind az utazási, mind a lakhatási feltételeket. Az önkormányzatok pedig ötmilliárd forintos keretösszeggel bíró pályázatra jelentkezhetnek munkásszállók építésére.

Vargha Tamás
államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője kifejezte: „A 35 milliárd forintos beruházás, a miniszter találkozása a nagy székesfehérvári vállalatok vezetővel a versenyképes magyar gazdaság megtartása céljából, a kormány jövőre vonatkozó tervei mind azt bizonyítják, hogy ezek a vállalatok, cégek jól érzik magukat a mi városunkban, Székesfehérváron. Nagyon sokat tett ezért a magyar kormány, de sokat tettünk mi, székesfehérváriak is: nemcsak a város vezetése, nemcsak a képviselők, hanem azok a munkavállalók, akik ezeknél a cégeknél dolgoznak; és mindenki, aki élhető környezetet teremtett az elmúlt nyolc évben.” A képviselő hozzátette, hogy büszke a városra, a templomokra, a keresztekre, az Országalmára, a mosolygó fiatalokra, akik jól érzik magukat a városban. A biztonság meglétével kapcsolatban azt fogalmazta meg, hogy a magyar kormány, a katonák és rendőrök sokat tettek érte, és továbbra is fontos ennek a megvédése.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!





                             

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika




 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.