A város lelke a VárosKépben

2018.03.07. 09:00
KÖZLEMÉNY - 2018. március 7. (szerda)
A szentistváni örökség püspöki programjairól lesz ma előadás.  
 
 
 
 A szentistváni örökséghez kapcsolódó előadással folytatódnak ma délután a VárosKép című kiállítás kísérőprogramjai az Országzászló téren. A város lelke címmel Mózessy Gergely levéltári igazgató beszél az érdeklődőknek a püspöki programokról, amelyek hozzájárultak a város fejlődéséhez. A rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak.


Ma délután folytatódnak a VárosKép – Székesfehérvár a 20. században című kiállítás kísérőprogramjai, amelyek a dualizmus korszakától 1988-ig a város történetét bemutató tárlat anyagát egészítik ki, színesítik.

16 órakor „A város lelke – A szentistváni örökség a püspöki programokban” címmel tart előadást Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója. „Már Steiner Fülöp püspök (1890-1900) Szent István király liturgikus tiszteletének új formáit vezette be, Prohászka Ottokár (1905-1927) pedig tudatosan nyúlt a város középkori hagyományaihoz. Azt vallotta: „azon dolgozunk, hogy a mai magyar élet az ősi, nemzeti kultúra gyökeréből fakadjon; hogy az ősi koronázó város szelleme a mai nemzedéknek is lelke legyen.” E programot tették magukévá a halála utáni évek sikeres városépítői is.” – olvasható a Szent István Király Múzeum ajánlásában.

Az Országzászló téri épületben minden érdeklődőt szeretettel várnak!





                                                        - Vége -





További információ
:

Szöveg: Fraller Ildikó

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.