Utcaszínház, iskolai megemlékezések, flashmob, vásár és hagyományőrzők

2018.03.12. 11:40
KÖZLEMÉNY - 2018. március 12. (hétfő)
Városi programok a nemzeti ünnep tiszteletére.  
 
 
 
 170 éves évfordulóját ünnepeljük az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak. Székesfehérváron hagyományosan a közterek szobrainál, emléktábláinál iskolák megemlékezéseivel és koszorúzással kezdődnek a nemzeti ünnep programjai március 14-én, szerdán délelőtt. Március 15-én a város közössége 10.15 órától, majd 15 órakor is részese lehet a 300 fiatallal megvalósuló kreatív utcaszínházi előadásnak. A nap rendezvényei között huszártábor, József-napi vásár, verses flashmob, tüzér- és hangszerbemutató várja a családokat, az ünneplő közönséget.


Hagyományosan a város általános és középiskoláinak közreműködésével tartanak ünnepi megemlékezéseket március 14-én, szerdán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. 9 órakor a Jubál Károly-emléktáblánál, a Halesz parkban a ’48-as emlékműnél és Bem József tábornok mellszobránál, 10 órakor a Petőfi-emléktáblánál, a Rónay Jácint-emléktáblánál, majd 11 órakor a Fekete Sas Szálló előtt és a Petőfi-szobornál, végül 12 órakor a Pelikán udvarban és a Kodolányi János Főiskola előtt hajtanak fejet a történelmi esemény hősei emlékére.

Nemzeti ünnepünkön, március 15-én, csütörtökön 9 órától kezdődnek a városi programok. A Rác utca és Halász utca közti füves területen hagyományőrző huszártáborban várja a családokat a Fehérvári Huszárok Egyesülete és az I. András Király Lovagrend a délelőtt folyamán 10.30 óráig: öltözet- és szerszámbemutatót, lópatkolást, lovas bemutatót láthatnak. A Városház téren a József-napi vásárban a kézművesek, őstermelők egész nap kínálják portékáikat, a gyerekeknek kézműves foglalkozások is szerveznek: felidézhetik a kor szakáll- és bajuszdivatját, készíthetnek gyékényparipát, csuhéból kokárdát, fakardot. Lesz körhinta, óriás társasjáték és az ólomkatona-öntést is kipróbálhatják.

A város ünnepi műsorában, A forradalom színei című látványos, fiatalos összművészeti, utcaszínházi produkciójában fehérvári fiatalok, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium művészetis diákjai, néptáncosok, kórusok, hagyományőrzők működnek közre – a közönség délelőtt 10.15 órakor, majd délután 15 órakor is részese lehet a városi közösség ünnepének.  Az előadás középpontjában a költő, a forradalomban kezdetben csak egyedüliként hívő Petőfi Sándor alakja áll – 170 évvel az események után 300 fehérvári fiatal szövetkezik arra, hogy igazi, kreatív ünnepként éljék újra az akkori eseményeket, amelyek megvalósulásában a „Hit, remény, elszántság, közös akarat… és valami végtelen, építő erő” játszott közre – fogalmaz dr. Matuz János, az előadás írója, rendezője.

A Városház téri megemlékezésen dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester osztják meg ünnepi gondolataikat, majd a résztvevők közös koszorúzáson vesznek részt a Fekete Sas Szállónál.

A fiatalok programja a Székesfehérvári Diáktanács flashmobjával folytatódik: a Városház téren közösen szavalják el Petőfi Sándor a forradalom szimbólumává vált költeményét, a Nemzeti dalt. Korhű ágyúkkal felszerelés-bemutatóra és közönségtalálkozóra vár kicsiket és nagyokat a Városháza előtt a Nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat 13-16 óra között, 14 órakor a Városháza Díszudvarának bejáratánál pedig Varró jános népzenész tart autentikus hangszerbemutatót.

A rendezvényeken szeretettel várják közös ünneplésre a város közösségét!



 




Szöveg: Fraller Ildikó
 

 

 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.