Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

2018.04.12. 08:01
KÖZLEMÉNY - 2018. április 12. (csütörtök)
Hétfőn két helyszínen róhatjuk le tiszteletünket. Galéria 
 
 
 
 
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja április 16-a – hétfőn két székesfehérvári helyszínen róhatjuk le tiszteletünket az áldozatok emléke előtt. Délelőtt néma koszorúzás lesz az Óvoda utcai Izraelita temető előtti téren, délután pedig a Várkörút - Rákóczi út találkozásánál található Zsinagóga Emlékműnél folytatódnak a megemlékezések beszédekkel és középiskolások műsorával.


2000 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja: 1944-ben ezen a napon kezdték meg a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatási és rendvédelemi szervek az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. 

Székesfehérvár Önkormányzata és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség április 16-án, hétfőn közösen emlékezik meg a népirtás áldozatairól. 10.30 órakor az Óvoda utcai Izraelita temető előtti téren koszorúzással kezdődnek a programok, megemlékező beszédet mond dr. Cser-Palkovics András polgármester.

17 órakor a Várkörút – Rákóczi út találkozásánál található Fehérvári Zsinagóga Emlékműnél tartanak megemlékezést. Beszédet mond Csanády László kabinetvezető és Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke, a tiszteletadáson a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola diákjai működnek közre.

A megemlékezésekre invitálják mindazokat, akik szeretnének fejet hajtani az áldozatok emléke előtt.





                           

Szöveg: Fraller Ildikó
 

 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.