Új kiadvány a székesfehérvári királyi bazilikáról

2018.05.22. 15:13
KÖZLEMÉNY - 2018. május 22. (kedd) 
Holnap 17 órakor kezdődik a kötetbemutató 
 
 
 
 
 
A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténetéről, az Ecclesia Beatae Mariae Virginis Albaeregalis sorozat keretében megjelent új kötetet mutatják be május 23-án, szerdán a Városháza Dísztermében. A kiadványt Buzás Gergely régész-művészettörténész mutatja be. Szabó Zoltán építészettörténész műve a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg.


Szabó Zoltán Kralovánszky Alán egykori kollégájaként és szellemi örököseként a középkori építészetnek és Szent István Bazilikájának avatott szakértője. Az építészettörténész olyan hatalmas munkára vállalkozott, amely példaértékű és egyedülálló megvilágítást és rekonstrukciókat eredményezett a székesfehérvári királyi bazilika építéstörténetében. A könyv több téves nézetet módosít, és új, kissé megdöbbentő megvilágításba helyezi a bazilika történetét és a Magyar Királyság korai székhelyeinek rangját.

A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténete II/2A és 2/B című könyvet ünnepélyes keretek között mutatja be Buzás Gergely régész-művészettörténész a Városháza Dísztermében. A május 23-án, szerdán 17.00 órakor kezdődő rendezvényen szó lesz a valóságos fehérvári római emlékekről. Az is kiderül, miért ezen a helyen épült a magyar királyok legjelentősebb temploma, koronázó és temetkezési helye, valamint, hogy miért is alakult ki a központi „szépséges egyház”, ahogy maga a szerző utal rá.

A könyvbemutatóra minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.