A Bazilika kincsei a Képtárban

2018.07.18. 13:16
SAJTÓKÖZLEMÉNY - Székesfehérvár, 2018. július 18. (szerda)
Augusztusban a Csók István Képtárban kiállítás nyílik a székesegyházból elszállított műtárgyakból
 
 
Kezdődik a Szent István király-székesegyház belső felújítása. Hamarosan kiírják a közbeszerzést, a kivitelezés előtt pedig a régészek veszik birtokba a bazilikát, ahol a szakemberek reményei és az előzetes kutatások szerint az egykor itt álló középkori épület és a négykaréjos koronázóbazilika összekötésének nyomait is megtalálják. A tervek szerint négy évig tart majd a teljes felújítás, melynek során a bazilika építéskori eredeti állapotát állítják vissza a belső terekben is, a munkálatok előtt a barokk műtárgyakból pedig a Csók István Képtárban nyílik kiállítás.
 
 
 
Elkezdődtek a Szent István király-székesegyház belső felújításához kapcsolódó munkálatok. A műtárgyak nagyrészét már átszállították a Csók István Képtárba, ahol augusztusban nyílik kiállítás a bazilika barokk kincseiből. Az épület mai formája javarészben a 18., kisebb részben a 19. században alakult ki, és a négy évre tervezett felújítás során az akkori, eredeti állapotot szeretnék visszaállítani.
 
A kormány és Székesfehérvár önkormányzatának segítségével 2016-ra fejezte be az Egyházmegye a bazilika teljes külső felújítását, és már akkor látszott, hogy a belsővel is foglalkozni kell. Statikai megerősítés és restaurálási munkálatok is várnak a székesegyházra. Több, mint egy évig tartó nagyszabású kutatómunkával határozták meg a felújítás feladatait, a cél pedig az, hogy ennek elkészülte után az eredeti, építéskori állapotát nyerje vissza a bazilika belső tere is. Hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárásokat, de a kivitelezési és rekonstrukciós munkálatok előtt még régészeti feltárásokat végeznek a székesegyházban.
 
A felszedett padsorok alatti burkolat még az eredeti, és a kutatók reményei szerint nem is bolygatták, így megtalálhatják alatta az egykor itt álló középkori templom falait. Ezt a feltevést a kutatómunka során végzett talajradar vizsgálat is alátámasztja. "A padsorok alatti terület gyakorlatilag időkapszulának tekinthető" - mondta el Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója - "ezekhez nem nyúlt hozzá senki gyakorlatilag azóta, amióta ide kerültek." Időkapszulából persze több is van a bazilikában, Smohay András megmutatta a céhes legények egykori karzatát, ahol a falakat, a korlátot az 1800-a évekből származó bevésések borítják, van itt szerelmes felirat, szívbe írt név és évszám 1855-ből. Ezt a részt is eredeti állapotában szeretnék megőrizni a felújítás után is, hiszen a város történetének majdnem érintetlen részlete tárulhat itt a látogató elé.
 
A bazilika felújítása lehetőséget nyújt arra is, hogy az ott kibontott műtárgyakat más formában is megismerhessük. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum és a Szent István Király Múzeum a Csók István Képtárban mutatja be a székesegyház barokk kincseit.
 
Az első és legnehezebb feladat a műtárgyak átszállítása volt, a 250 éve mozdítatlanul álló tárgyaknál már az is különös gondosságot igényelt, hogy fokozatosan szoktassák hozzá őket a Csók István Képtár hőmérsékletéhez és páratartalmához – tudtuk meg Győr Attilától, a Szent István Király Múzeum tudományos osztályvezetőjétől. Az augusztus harmadikán nyíló kiállítás egyik izgalmas vetülete, hogy a bazilikában eddig alkalmazott művészeti alkotásként látott tárgyak, a Csók István Képtárban műtárgyként jelennek meg.
 
"A kiállítás talán legfontosabb jelentésrétege, magának a műtárgyegyüttesnek az egykori mondanivalója." - fogalmazott Győr Attila: „A barokk korban erősen jelenlévő transzcendentális világkép leköltözik a Földre, a székesegyházba, és most ennek a részletei, összefüggései, liturgikus háttere, ami Székesfehérváron a Szent István kultusszal is kiegészül, kerül bemutatásra a kiállításon. Olyan apróságokat, érdekes részleteket ismerhetnek meg a látogatók, amit csak nagy nehézségek árán – például magas állványról – lehetett volna eddig megtekinteni a székesegyházban.”
 
A székesegyházban és a Csók István Képtárban készült fotók letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Fejér Tamás
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.