„Felépítjük a templomot…”

2018.09.14. 12:00
KÖZLEMÉNY - 2018. szeptember 14. (péntek)
Bokros Jánosra emlékezünk 
 
 
 
 
Bokros János költő, tanár születésének 80. évfordulójáról emlékezik meg szeptember 20-án, csütörtökön a Vörösmarty Társaság.
Az 1938-ban Sárkeresztúron született, Fejér megyéhez és Székesfehérvárhoz sok szállal kötődő Bokros János költő, történelem és irodalom tanár születésének 80. évfordulójáról emlékezik meg a Vörösmarty Társaság.

A Székesfehérvárért emlékéremmel kitűntetett költő tiszteletére a Társaság 2008-ban kiadta a 33 gyermekversét tartalmazó Mesék mezején című kötetet, majd 2011-ben az életéről és munkásságáról szóló Bokros János-emlékkönyvet. Az est sokat szavalt, címadó verse, a „Fölépítjük a templomot” kapcsán több elemzés is olvasható. „Bokros János konok, kálvinista gesztusait egy nép megtartó erejének hite táplálta. Temploma ugyanis nem egy hitbeli közösségé, nem egy gyülekezeté, hanem egy egész nép, nemzet megtartó hitének, összetartó szellemi erejének a szimbóluma.” – írta Román Károly irodalmár.

Bokros János tisztelte a ritmust, a magyar és a nyugat-európai költészet hagyományait, felhasználta az antik strófaszerkezeteket. Ebből az örökségből kiindulva teremtett saját költészetet, s ugyan vidéken élt, ragaszkodott a szülőföldjéhez – Sárkeresztúrhoz és Székesfehérvárhoz –, költészete mégsem nevezhető provinciálisnak. Publikációit életében a közönség gyakran olvashatta a Fejér Megyei Hírlap hasábjain. 

A költő tiszteletére szervezett, „Felépítjük a templomot…” című zenés-verses emlékestet szeptember 20-án, csütörtökön 18.00 órai kezdettel Kossuth utcai termében tartja a Vörösmarty Társaság.
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.