Odaveszett háborús költőtől az egyszerű közlegényig

2018.10.04. 11:28
KÖZLEMÉNY - 2018. október 4. (csütörtök)
Kiállítás a Nagy Háború hadifoglyainak emlékére 
 
 
 
 
Kevés Kárpát-medencei magyar család van, akiket ne sújtott volna valamilyen formája a hadifogságnak. Apák, fiúk, testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban. Margittai Gábor és Major Anita multimédiás vándorkiállítása az első világháború elfeledett szürke hőseinek kíván emléket állítani.
Budapesti Történeti Múzeum és a hódmezővásári Emlékpont után a Pákozdi Katonai Emlékparkba érkezik Margittai Gábor és Major Anita Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig – Hadifogoly Magyarok a Nagy Háborúban című multimédiás vándorkiállítása, melynek fővédnöke dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.
Kevés olyan Kárpát-medencei család van, akiket ne sújtott volna az első világháború legdrámaibb és legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Apák, fiúk és testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban, amely alapjaiban rajzolta át Magyarország demográfiáját. Az elkészült ember- és sorsközpontú kiállítás 18 fogoly történetén keresztül kívánja bemutatni, mit jelentett lágerlakónak lenni, táborokban élni és meghalni: az idén 100 éve odaveszett háborús költőtől egészen az egyszerű közlegényig, a festőművészektől az 1956-os forradalom miniszterelnökéig.
Az október 8-án, hétfőn 15.00 órai pákozdi ünnepélyes megnyitón a Nagy Háború hős halottai emlékére Dr. Murinkó Attila ezredes mond beszédet. A kiállítás megtekinthető a Pákozdi Katonai Emlékpark nyitvatartási idejében 10-18 óráig, az Emlékpark kiállításaira váltott belépőjegy megváltásával.
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.