Kiállítás nyílik Fejér megye vadászatáról a múzeumban

2018.10.10. 08:01
KÖZLEMÉNY - 2018. október 10. (szerda) 
A tárlat februárig látogatható az Országzászló téri épületben.
 
 
 
 
 
A vadászat Fejér megyei történetét mutatja be az a nagyszabású kiállítás, amely október 12-én, pénteken 17.00 órakor nyílik a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. Megismerhetjük a vadászat összetett tevékenységét, annak hátterét, motivációját, eszközeit és megyei területeit. A tárlat 2019. februárjáig látogatható.

A Vadászok és vadászatok Fejér megyében - A barokktól a neobarokkig című kiállítás megragadja a vadászat Fejér megyei történetének több korszakát a 18. századtól a Horthy-korszakig. Bemutatja, hogy kik vadászhattak, és ennek biztosítására milyen személyzet munkájára volt szükség az erdő- és vadgazdálkodás területén. Megismerjük a megye vadászterületeit, híres – főként főúri – vadászainak életútját, a vadászat módszereit és fegyvereit, azok változásait, illetve a vadállomány alakulását. Szép számmal tárnak a közönség elé vadászati eszközöket és a hétköznapi életben használt, vadászati tárgyú díszítéssel bíró tárgyakat is.

A kiállítás szervezői igyekeznek elősegíteni a vadászat megértését. Szándékaik szerint  a közönség maga döntheti el, hogy a vadászat sport, szakma, a természetvédelem része, az ösztönök gyarló megnyilvánulása, avagy a természetbe való hazatérése?

A kiállítást megnyitója október 12-én, pénteken 17.00 órakor kezdődik a Szent István Király Múzeum Országzászló tér 3. szám alatti épületében. A tárlat a tervek szerint 2019. február 24-ig várja a látogatókat.

 


Szöveg: Havasi Tímea
 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.