2018.11.12. 08:32
KÖZLEMÉNY - 2018. november 12. (hétfő)
Október végén a Parlamentben tartotta ülését a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. A fórumon részt vett Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok is, aki az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének küldöttjeként tagja a szakmai testületnek. A fenntartható fejlődés a közeljövő kulcskérdése – amelyben az egészségmegőrzés szerepe is megkerülhetetlen – fogalmazta meg a fehérvári küldött.
Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken (pl. Országos Környezetvédelmi Tanács, Jövő Nemzedékek Szószólója) túl az NFFT az egyetlen, melynek a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata a feladata.
A jelenleg 34 tagú Tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A Tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. A Tanács élén az Országgyűlés mindenkori elnöke, jelenleg dr. Kövér László áll. Az NFFT szervezői, képviseleti és ügyvivői feladatait, valamint az üggyel kapcsolatos társadalmi párbeszéd szervezését a Titkárság látja el dr. Bartus Gábor vezetésével.
A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése a Tanács alapvető feladata, ahogyan azt a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (XI.14.) OGY határozat 5. pontja is kimondja, valamint az NFFT jogköréről és feladatairól rendelkező 57/2008. (V.22.) OGY határozat 4. pontja is megerősíti.
Fenntartható fejlődés
Napjaink egyik leggyakrabban használt fogalma a fenntartható fejlődés. Ám e kifejezés tényleges tartalma, illetve viszonya a környezetvédelemhez nagyrészt ismeretlen vagy erősen homályos a közvélemény körében. Még a fogalmat ismerők számára is a „fenntartható fejlődés” többnyire csupán a korábbi „környezetvédelem” kifejezés egy újabb, talán „divatosabb”, elegánsabb szinonimája. Az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak hozzá, nincsenek fogódzóik, viselkedési mintáik, ismeretlenek számukra a fogalommal járó társadalmi szabályok, morális elvárások.
A fenntartható fejlődés négy alappilléren nyugszik: a humán, a társadalmi, a gazdasági és a természeti erőforrásaink mennyiségi és minőségi megóvását, fenntartását jelenti. Ezen erőforrásokat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell számításba venni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. Ennek oka, hogy minden, az emberi jólétet szolgáló termék és szolgáltatás (legyen az piaci jószág vagy az állam által nyújtott közjószág) a fenti négy erőforrás valamilyen kombinációjának felhasználásával állítható elő, e tőkeformák felélése tehát a jövő lehetőségeit szűkítené.
Östör Annamária az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének képviseletében tagja a szakmai testületnek. Székesfehérvár egészségügyi és sporttanácsnoka elmondta: „Minden fejlesztés középpontja az ember kell legyen. Városunkban és a Szövetségben is arra törekszünk, hogy a fenntarthatóság mellett az egészséget is előtérbe helyezzük. Ez egybecseng a WHO mostani ciklusának üzenetével, így erősítik egymást ezek az üzenetek. Ezt a szemléletet, valamint az önkormányzati döntéshozói szintet is szeretnénk képviselni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban.”
Az ülésen készült képek letölthetők a Galériából.
Szöveg és fotó: NFFT Titkárság
