Kétnyelvű könyv jelenik meg Szent Vendel kultuszáról

2019.01.10. 11:55
KÖZLEMÉNY - 2019. január 10. (csütörtök)
Lukács László legújabb kutatását az Országzászló téren ismerhetjük meg.  
 
 
 
 
Kétnyelvű könyvet mutatnak be jövő szerdán az Országzászló téren: Lukács László néprajzkutató az állattartók, pásztorok védőszentjének kultuszát kutatta Németországban és Magyarországon. A Szent Vendel főpásztor, barmok patrónusa... című kiadványt dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész méltatja.
 
A Múzeum Országzászló téri épületében mutatják be január 16-án, szerdán 15 órakor Lukács László Szent Vendel főpásztor, barmok patrónusa... – Szent Vendel hitvalló tiszteletéről Németországban és Magyarországon című, kétnyelvű könyvét.
A zámolyi származású, Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetéssel elismert néprajzkutató, az MTA doktora közel fél évszázada végez szakmai tevékenységet, a Szent István Király Múzeum muzeológusaként dolgozott 1974-től 2015-ig. Tudományos munkái között két éve a Káli-medence építészetéről kiadott tanulmánykötete jelent meg, az újabb kiadvány a jószágtartó gazdák védőszentjéről, Szent Vendelről szól.
A szent skót herceg volt, és római zarándokútját követően szegődött el pásztornak Németországban, majd remeteként áldotta meg a földművesek beteg állatait. A tholei kolostor apátjának választotta, a pásztorok védőszentjükként tisztelik. Székesfehérváron is van kultusza, többek között a Szent Vendel köz őrzi a nevét.
A könyvet 15 órakor dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) mutatja be, a német fordításról Lukács Miklós szakfordító beszél. A rendezvényen a kötetet árkedvezménnyel lehet megvásárolni.
 
 Szöveg: Fraller Ildikó
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
22
23
24
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.