Mohai tikverőzés Fehérváron

2019.02.07. 15:17
KÖZLEMÉNY - 2019. február 7. (csütörtök)
 
 
 
 
Fejér megye legismertebb hagyományát, a mohai tikverőzést bemutató tablókból, babákból, életnagyságú tikverőzős figurákból álló kiállítás nyílik február 15-én, pénteken 17 órakor a Rác utcai Mesterségek Házában. Az Itt a farsang, áll a bál című tárlatot dr. Gelencsér József néprajzkutató ajánlja a közönség figyelmébe. 


A mohácsi busójárás mellett a mohai tikverőzés a legismertebb maszkos, alakoskodó farsangi népszokás hazánkban: farsang utolsó napján, húshagyó kedden – idén majd március 5-én – rengetegen zarándokolnak a kis Fejér megyei faluba, hogy részesei legyenek a látványos eseménynek. Ilyenkor a falu fiatal legényei tradicionális maskarát öltenek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, a legfiatalabb alakoskodók pedig lánynak öltöznek. A maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást, a termékenység és bőség szimbólumát.

A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit – elsősorban a lányokat, asszonyokat –, a járókelőket és az érdeklődőket, különös tekintettel a már hagyományosan az iskolákból és óvodákból idelátogató több száz gyerekre. A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma már fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.

Moha község lakossága egyedülálló módon megőrizte, és napjainkban is példaértékűen fenntartja ezt a különleges néphagyományt, büszkén és féltve őrzött kincsét, amelyet Pesovár Ferenc néprajz-, néptánc- és népzenekutató örökített meg a néprajztudomány számára. A mohai tikverőzés 2011 szeptemberében felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, amely azt a nemes célt szolgálja, hogy a nemzet tudatosan megőrizze kulturális arcát, élő identitását, hogy átörökíthesse az örökség-elemeket az eljövendő generációknak és megóvhassa a feledéstől.

A tikverőzés szellemi kulturális örökséggé válásához, a pályázati anyag elkészítéséhez Molnár Gyuláné Marcsi kétéves kitartó munkájára volt szükség, akinek gyűjtőmunkáját nagyon sokan segítették. A kiállítás anyaga a pályázatra benyújtott tablókból, babákból, életnagyságú tikverőzős figurákból áll, a mostani kiállítás rendezője a Fejér Megyei Művelődési Központ és a Terepjárók DSE.

A Kultúrházak éjjel-nappal című rendezvénysorozat keretében február 15-én, pénteken nyíló tárlat közönségét Juhász László önkormányzati képviselő és Juhász Zsófia, a Fejér Megyei Művelődési Központ igazgatója köszönti, a kiállítást dr. Gelencsér József néprajzkutató nyitja meg. A tárlat március 2-ig, keddtől szombatig 13–17 óra között látogatható, iskolai csoportokat előzetes bejelentkezés után a délelőtti órákban is fogadnak. Bejelentkezés: terepjarodse@gmail.com.

 

Szöveg: Lőrincz Miklós



További információ:

Pintérné Palkovics Gabriella
Fejér Megyei Művelődési Központ – Mesterségek Háza
Székesfehérvár, Rác utca 20.
Telefon: 20/269-0096
terepjarodse@gmail.com
Honlap: www.fejermmk.hu
Facebook: www.facebook.com/fejermmk
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.