A Vörösmarty Társaságnál ülésezett a Szenátus

2019.06.06. 18:45
KÖZLEMÉNY - 2019. június 6. (csütörtök)
Bobory Zoltán költő, a szervezet elnöke mutatta be tevékenységüket. Galéria
 
 
 
 
Csütörtökön tartotta soros ülését a Fehérvári Szenátus. A testület ezúttal a Vörösmarty Társaság termében találkozott, ahol Bobory Zoltán költő, az egyesület elnöke bemutatta az újjáalakult öt tagú vezetőséget, összefoglalta az elmúlt évekhez kapcsolódó fontosabb eseményeket, visszautalva a kezdetekre, és beszámolt a társaság által kiadott kötetekről, illetve a negyedévente megjelenő VÁR című folyóiratról. A kortárs magyar irodalom és a képzőművészet népszerűsítésében missziót felvállaló társaság egyik fontos célja a fiatalok bevonása a tevékenységeikbe, fogalmazták meg. Az eseményen részt vett dr. Cser-Palkovics András polgármester. 



Bobory Zoltán
költő, a Vörösmarty Társaság elnökének meghívására az irodalmi szervezet termében ülésezett ma a Fehérvári Szenátus testülete. A tanácsadó testület összefoglalást kapott az elmúlt kilenc esztendő történetéről: a rendezvényekről, a könyvkiadásról, a konferenciákról.

Kezdetekben egy raktárhelyiség szolgált központként – azóta méltó helyszíne lett a rendezvényeknek a Kossuth utcai központ. A fő célkitűzés a magyar irodalom és a képzőművészet népszerűsítése, különös hangsúllyal a kortárs művészetekre. Hetente akár háromszor is kínálnak változatos programokat, és jelenleg az egyik fő kitűzésük, hogy bevonják a fiatalokat is tevékenységeikbe. Első köteteket jelentetnek meg, illetve a VÁR egyik rovatában rendszeresen mutatnak be ifjú tehetségeket, egyik új sorozatuk a havi rendszerességgel összehívott KöltőZug. Felvetődött többek között annak az igénye, hogy szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot a középiskolákkal, az ott tanító pedagógusokkal.

Két antológiát is megjelentettek az elmúlt ciklusban, a Requiem a Don hőseiért című kötet például a második kiadásnál tart, és büszkeséggel gondolnak az ’56-os verseket tartalmazó leporellóra. Fontos rendezvényük a Lengyel irodalmi nap Székesfehérváron – amely élő hídként működik a két nemzet, illetve város között –, illetve a Városháza ad helyet a hagyományos irodalomtörténeti konferenciának. A Határon túli magyar irodalom napjai hasonlóan eredményesen működik, ami az országos megítélések alapján is a legaktívabban és legjobban működő irodalmi társaságnak köszönhető. A magyar költészet és a magyar széppróza napjának tiszteletére a tavalyi évben összesen 13 rendezvényük volt. Az elnök mellett bemutatkozott a tagok javaslatára a tizenhét tagút felváltó öt tagú új elnökség: Lakner József művészetekért, P. Maklári Éva irodalomért, Bakonyi István társadalmi kapcsolatokért felelős, valamint Lukácsy József általános alelnökök, a társaság titkára Szigl Barbara.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester örömét fejezte ki, hogy a város első házában gyakran találkozhatnak az irodalombarátok a társaság rendezvényeivel, ami így a helyi kortárs irodalmat is népszerűsíti. Támogatását fejezte ki továbbá a fiatalokat megszólító kezdeményezésekkel kapcsolatban.

A nyolc éve megalakult Fehérvári Szenátus a polgármester és a városvezetés tanácsadó testületeként tevékenykedik. Tagjai véleményeznek, szakmai javaslatokat tesznek, így segítve Székesfehérvár fejlődését és versenyképességének megőrzését a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport területén.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!





                              

Szöveg: Fraller Ildikó

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.