2019.07.01. 13:38
KÖZLEMÉNY - 2019. július 1. (hétfő)
Az elmúlt héten rendezték meg Nagyváradon a Szent László Napokat. A kulturális fesztivál programjainak keretében bemutatták Vakler Lajos, Megyeri Zoltán és Szentmiklósi Dávid: Szent László nyomában Erdélyben című dokumentumfilmjét is.
A Szent László Egyesület főszervezésében – több partnerrel és támogatóval vállvetve – tető alá hozott, egyhetes rendezvénysorozat a térség magyarságának egyik legnagyobb nyári kulturális fesztiváljává nőtte ki magát, évről érvre egyre többen érkeznek a történelmi Bihar vármegye határon inneni és túli településeiről, illetve távolabbi vidékekről egyaránt. A Szent László Napok igazi kovásszá vált, ami összeköti a magyarságot. Az idei mottó pedig önmagáért beszél: Várad összeköt.
A szervezők nem változtattak a jól bejáratott struktúrán: az egyhetes kulturális fesztivál minden napján voltak kulturális, zenei, szórakoztató vagy éppen sportesemények, hogy aztán az utolsó három napon, vagyis a fesztivált csúcsra járató hétvégén az érdeklődő közönséggel egyetemben bevegyék a várat, és egész napos programkavalkáddal biztosítsanak szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget minél szélesebb skálán mindenkinek, a legkisebbektől a legidősebbekig. Idén is megtartották az immár hagyományos és igen nagy népszerűségnek örvendő programokat, mint a kézműves vásár, az össznépi örömfőzés, voltak könyvbemutatók, sportesemények, lovas bemutatók, néptánc, és természetesen sok-sok koncert. Az idei találkozó székesfehérvári vonatkozású különlegessége, hogy a szervezőbizottság felkérésére, a programban szerepelt a Fehérvár Médiacentrum munkatársainak – Simon Erika, Szentmiklósi Dávid, Megyeri Zoltán és Vakler Lajos – Szent László nyomában Erdélyben című filmje is, amelyben az alkotók a lovagkirály emlékét, hősi cselekedeteit dolgozták fel. Székesfehérvár város képviseletében Deák Lajosné, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka tisztelte meg jelenlétével az eseményt.
„Ez egy óriási nagy élmény, aki ide látogat, szembesülhet a magyarság összefogó erejével. Számos olyan rendezvény van a várban, amely óriási értéket teremt. Székesfehérvár, Szent István és a királyok városa, és Nagyvárad, Szent László városa kapcsolata ezeréves. Ez a kapcsolat olyan, mint egy gyöngysor, amely maholnap 100 éve elszakadt, de ez a rendezvény és a többi találkozó újra összefűzi ezt a gyöngysort. Számunkra nagy öröm, hogy a Szent László Napokon egy olyan filmet mutathatunk be, amely Szent László örökségének szellemiségét, megőrzésének fontosságát célozza. Mi ezzel a kulturális értékkel, a Szent László nyomában Erdélyben című filmmel segítettük ezt a küldetést.”
Az elsődleges cél, hogy a felújított vár tereit meg kell tölteni tartalommal, minőségi tartalommal – hangsúlyozta Imre Zoltán, aki kulturális menedzserként irányítja Nagyvárad közművelődési intézményeit és a várat is.
„A Váradi vár, és a város kulturális menedzsereként úgy látom a város magyar identitású programjainak dúsítását, hogy egy-egy ilyen kitűnő esemény, mint a Szent László Napok, a többi magyarnak is azt szorgalmazza, hogy az a jó program, ami gazdagít bennünket. Kiállításokkal, irodalmi estekkel, történelmi városnézési programokkal segítjük ezt a küldetést, amelybe bevonjuk az egyetemeket is. Nagyon széles a skálája ennek a rendezvénysorozatnak, amelyet ugyan nem mi szervezünk, de örömmel fogadjuk be Várad legfontosabb duális és közösségi eseményét. Ez egy összetartozást ígérő találkozó, amelyben újra egymásra találunk. Azért is jó ez a „Várad összeköt” szlogen, mert itt nemcsak a magyarságról van szó, hanem azon túl is, a hétéves Szent László napok programjai alapozták meg a jövőt. Szeretnénk a fiatalságnak, a következő generációnak megmutatni, hogy mi történik, ha fogjuk meg egymás kezét, ha összekötjük gondolatainkat határon innen és határon túl, és természetesen a városon belül is, hogy lássák a románok, hogy mi nem egy elnyomni akaró nép vagyunk, de nem hagyjuk magunkat sem elnyomni. A cél, hogy fogjunk össze.”
Zatykó Gyula a Szent László Egyesület tagjaként, a fesztivál főszervezőjeként büszke arra, hogy hét évvel ezelőtt valami újra elkezdődött Váradon. A lovagkirály emlékezetét híven őrző közösség egy olyan rendezvényt hozott létre, amely immáron több tízezer résztvevőt hoz évről-évre Partium fővárosába. Az itt élő magyarok az idei rendezvény idején is meg tudják mutatni saját arcukat, s ami még ennél is fontosabb, meg tudják élni magyarságukat. A cél, hogy a Szent László Napok, a magyarság találkozóhelye legyen a megvalósult álom.
„A Szent László napoknak van egy koncepciója. Ennek gerince, hogy ismerjük meg Szent Lászlót a városalapítót. Ismertessük meg a lovagkirályt a román közösséggel is, hiszen ahhoz hogy elfogadják, városalapítót, tudniuk kell, hogy mit tett a kereszténységért és a városért. Tudniuk kell, hogy Szent László alapította a székesegyházat is, amely köré kifejlődött maga a város is. Ez részünkről egy misszió azért, hogy összekössünk közösségeket, a románt a magyarral, hiszen együtt élünk, és ehhez meg kell ismernünk a másik fél gondolatait, hogy eloszlassuk a félelmeket, amelyek abból fakadnak, hogy nem ismerjük egymást. Cél az is, hogy lebontsuk a határokat, ezért nagyon sok magyarországi településről érkeznek vendégeink. Ez a találkozó immár a régió közös együttléte. A programokat úgy próbáljuk megszervezni, hogy mindenki találja meg a neki valót, ami szintén összeköt bennünket. Az együttlét megerősíti az embert, olyan energiákat bocsájt ki, hogy megerősödve mehetünk haza. Fontos hogy legyünk büszkék a „váradiságunkra”, legyünk büszkék magyarságunkra.”- emelte ki Zatykó Gyula főszervező.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, a találkozó keretében tartott lakossági fórumon hangsúlyozta, hogy Szent László emlékezete összeköt bennünket, és a Nagyváradon javában dúló etnikai kultúrharcok közepette fontos, hogy a napokban a váradi várban emlékjelet kapott Szent László sírja. Kiemelte, elsődleges céljuk, hogy méltó helyen, a város főterén álljon lovasszobra a városalapító lovagkirálynak.
„A Váradiak 150 éves álma, hogy városalapító Szent királyunk lovas szobra a városközpontban álljon. Korábban, illetve a dualizmus évei alatt ennek anyagi akadályai voltak, utána az impériumváltás miatt nem volt realitása. Az 1990-es évek végén még szintén forró volt a talaj ehhez, ma viszont nyitva áll a kapu az ügy megoldására. Fontos lépés volt, hogy öt évvel ezelőtt mintegy 8000 aláírást sikerült gyűjtöttek a civil szervezetek és az Erdélyi Magyar Néppárt aktivistái. Ezzel próbáltuk megerősíteni az önkormányzat felé a szándékunkat. Azt tudni kell mindenkinek, hogy a városközpontban lévő jelképek ügye, igen kényes emlékezetpolitikai kérdést jelentene. A román többség nem nagyon hajlik arra – dacára annak, hogy a város alapítójáról van szó –, hogy Szent Lászlónak szobra legyen a város főterén. Mi úgy gondoljuk, hogy akármennyire kényes kérdés ez számukra, kétségtelen történelmi tény, hogy Nagyváradnak van egy 900 éves múltja, lakosságának a mai napig egynegyede magyar ajkú, magyar nemzetiségű, ezért számunkra a minimálisan elfogadható, hogy László királyunk lovasszobra a Polgármesteri Hivatal előtt, a város főterén legyen elhelyezve. A térnek ez a része ráadásul jelen esetben szabad, hiszen a román történelmi alkotások, a főtér más részein vannak, tehát lehetséges lenne városrendezési szempontból is, a szobor felállítása."
A Szent László Napokon fehérvári vonatkozású tárlat is nyílt. László Tibor református lelkész, a Markó S. Mária Emlékalapítvány elnökének köszönhetően immáron Nagyváradon is megismerhették Halmay Tivadar Székesfehérvár múltja és jelene című kiállítását. A tárlatnak a nagyváradi Tibor Ernő Galéria (TEG) adott otthont. A kiállítás fővédnöke Bihar megye tanácsának elnöke Pásztor Sándor volt, míg szakmai kurátora, Gavrucza Tibor, a TEG művészeti vezetője volt.
A Nagyváradon készült fotók letölthetőek a Galériából.
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Vakler Lajos
A Szent László Egyesület főszervezésében – több partnerrel és támogatóval vállvetve – tető alá hozott, egyhetes rendezvénysorozat a térség magyarságának egyik legnagyobb nyári kulturális fesztiváljává nőtte ki magát, évről érvre egyre többen érkeznek a történelmi Bihar vármegye határon inneni és túli településeiről, illetve távolabbi vidékekről egyaránt. A Szent László Napok igazi kovásszá vált, ami összeköti a magyarságot. Az idei mottó pedig önmagáért beszél: Várad összeköt.
A szervezők nem változtattak a jól bejáratott struktúrán: az egyhetes kulturális fesztivál minden napján voltak kulturális, zenei, szórakoztató vagy éppen sportesemények, hogy aztán az utolsó három napon, vagyis a fesztivált csúcsra járató hétvégén az érdeklődő közönséggel egyetemben bevegyék a várat, és egész napos programkavalkáddal biztosítsanak szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget minél szélesebb skálán mindenkinek, a legkisebbektől a legidősebbekig. Idén is megtartották az immár hagyományos és igen nagy népszerűségnek örvendő programokat, mint a kézműves vásár, az össznépi örömfőzés, voltak könyvbemutatók, sportesemények, lovas bemutatók, néptánc, és természetesen sok-sok koncert. Az idei találkozó székesfehérvári vonatkozású különlegessége, hogy a szervezőbizottság felkérésére, a programban szerepelt a Fehérvár Médiacentrum munkatársainak – Simon Erika, Szentmiklósi Dávid, Megyeri Zoltán és Vakler Lajos – Szent László nyomában Erdélyben című filmje is, amelyben az alkotók a lovagkirály emlékét, hősi cselekedeteit dolgozták fel. Székesfehérvár város képviseletében Deák Lajosné, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka tisztelte meg jelenlétével az eseményt.
„Ez egy óriási nagy élmény, aki ide látogat, szembesülhet a magyarság összefogó erejével. Számos olyan rendezvény van a várban, amely óriási értéket teremt. Székesfehérvár, Szent István és a királyok városa, és Nagyvárad, Szent László városa kapcsolata ezeréves. Ez a kapcsolat olyan, mint egy gyöngysor, amely maholnap 100 éve elszakadt, de ez a rendezvény és a többi találkozó újra összefűzi ezt a gyöngysort. Számunkra nagy öröm, hogy a Szent László Napokon egy olyan filmet mutathatunk be, amely Szent László örökségének szellemiségét, megőrzésének fontosságát célozza. Mi ezzel a kulturális értékkel, a Szent László nyomában Erdélyben című filmmel segítettük ezt a küldetést.”
Az elsődleges cél, hogy a felújított vár tereit meg kell tölteni tartalommal, minőségi tartalommal – hangsúlyozta Imre Zoltán, aki kulturális menedzserként irányítja Nagyvárad közművelődési intézményeit és a várat is.
„A Váradi vár, és a város kulturális menedzsereként úgy látom a város magyar identitású programjainak dúsítását, hogy egy-egy ilyen kitűnő esemény, mint a Szent László Napok, a többi magyarnak is azt szorgalmazza, hogy az a jó program, ami gazdagít bennünket. Kiállításokkal, irodalmi estekkel, történelmi városnézési programokkal segítjük ezt a küldetést, amelybe bevonjuk az egyetemeket is. Nagyon széles a skálája ennek a rendezvénysorozatnak, amelyet ugyan nem mi szervezünk, de örömmel fogadjuk be Várad legfontosabb duális és közösségi eseményét. Ez egy összetartozást ígérő találkozó, amelyben újra egymásra találunk. Azért is jó ez a „Várad összeköt” szlogen, mert itt nemcsak a magyarságról van szó, hanem azon túl is, a hétéves Szent László napok programjai alapozták meg a jövőt. Szeretnénk a fiatalságnak, a következő generációnak megmutatni, hogy mi történik, ha fogjuk meg egymás kezét, ha összekötjük gondolatainkat határon innen és határon túl, és természetesen a városon belül is, hogy lássák a románok, hogy mi nem egy elnyomni akaró nép vagyunk, de nem hagyjuk magunkat sem elnyomni. A cél, hogy fogjunk össze.”
Zatykó Gyula a Szent László Egyesület tagjaként, a fesztivál főszervezőjeként büszke arra, hogy hét évvel ezelőtt valami újra elkezdődött Váradon. A lovagkirály emlékezetét híven őrző közösség egy olyan rendezvényt hozott létre, amely immáron több tízezer résztvevőt hoz évről-évre Partium fővárosába. Az itt élő magyarok az idei rendezvény idején is meg tudják mutatni saját arcukat, s ami még ennél is fontosabb, meg tudják élni magyarságukat. A cél, hogy a Szent László Napok, a magyarság találkozóhelye legyen a megvalósult álom.
„A Szent László napoknak van egy koncepciója. Ennek gerince, hogy ismerjük meg Szent Lászlót a városalapítót. Ismertessük meg a lovagkirályt a román közösséggel is, hiszen ahhoz hogy elfogadják, városalapítót, tudniuk kell, hogy mit tett a kereszténységért és a városért. Tudniuk kell, hogy Szent László alapította a székesegyházat is, amely köré kifejlődött maga a város is. Ez részünkről egy misszió azért, hogy összekössünk közösségeket, a románt a magyarral, hiszen együtt élünk, és ehhez meg kell ismernünk a másik fél gondolatait, hogy eloszlassuk a félelmeket, amelyek abból fakadnak, hogy nem ismerjük egymást. Cél az is, hogy lebontsuk a határokat, ezért nagyon sok magyarországi településről érkeznek vendégeink. Ez a találkozó immár a régió közös együttléte. A programokat úgy próbáljuk megszervezni, hogy mindenki találja meg a neki valót, ami szintén összeköt bennünket. Az együttlét megerősíti az embert, olyan energiákat bocsájt ki, hogy megerősödve mehetünk haza. Fontos hogy legyünk büszkék a „váradiságunkra”, legyünk büszkék magyarságunkra.”- emelte ki Zatykó Gyula főszervező.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, a találkozó keretében tartott lakossági fórumon hangsúlyozta, hogy Szent László emlékezete összeköt bennünket, és a Nagyváradon javában dúló etnikai kultúrharcok közepette fontos, hogy a napokban a váradi várban emlékjelet kapott Szent László sírja. Kiemelte, elsődleges céljuk, hogy méltó helyen, a város főterén álljon lovasszobra a városalapító lovagkirálynak.
„A Váradiak 150 éves álma, hogy városalapító Szent királyunk lovas szobra a városközpontban álljon. Korábban, illetve a dualizmus évei alatt ennek anyagi akadályai voltak, utána az impériumváltás miatt nem volt realitása. Az 1990-es évek végén még szintén forró volt a talaj ehhez, ma viszont nyitva áll a kapu az ügy megoldására. Fontos lépés volt, hogy öt évvel ezelőtt mintegy 8000 aláírást sikerült gyűjtöttek a civil szervezetek és az Erdélyi Magyar Néppárt aktivistái. Ezzel próbáltuk megerősíteni az önkormányzat felé a szándékunkat. Azt tudni kell mindenkinek, hogy a városközpontban lévő jelképek ügye, igen kényes emlékezetpolitikai kérdést jelentene. A román többség nem nagyon hajlik arra – dacára annak, hogy a város alapítójáról van szó –, hogy Szent Lászlónak szobra legyen a város főterén. Mi úgy gondoljuk, hogy akármennyire kényes kérdés ez számukra, kétségtelen történelmi tény, hogy Nagyváradnak van egy 900 éves múltja, lakosságának a mai napig egynegyede magyar ajkú, magyar nemzetiségű, ezért számunkra a minimálisan elfogadható, hogy László királyunk lovasszobra a Polgármesteri Hivatal előtt, a város főterén legyen elhelyezve. A térnek ez a része ráadásul jelen esetben szabad, hiszen a román történelmi alkotások, a főtér más részein vannak, tehát lehetséges lenne városrendezési szempontból is, a szobor felállítása."
A Szent László Napokon fehérvári vonatkozású tárlat is nyílt. László Tibor református lelkész, a Markó S. Mária Emlékalapítvány elnökének köszönhetően immáron Nagyváradon is megismerhették Halmay Tivadar Székesfehérvár múltja és jelene című kiállítását. A tárlatnak a nagyváradi Tibor Ernő Galéria (TEG) adott otthont. A kiállítás fővédnöke Bihar megye tanácsának elnöke Pásztor Sándor volt, míg szakmai kurátora, Gavrucza Tibor, a TEG művészeti vezetője volt.
A Nagyváradon készült fotók letölthetőek a Galériából.
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Vakler Lajos
