Csángómagyar hagyományőrző est lesz a Hiemer-házban

2019.07.16. 08:04
KÖZLEMÉNY - 2019. július 16. (kedd)
Nyisztor Ilona népdalénekes lép fel tanítványaival.  
 
 
 
Csángómagyar estre invitálja a közönséget Nyisztor Ilona tanítványaival holnap a Hiemer-házban. A pusztinai hagyományőrzők 18 órakor lépnek fel zenés-táncos műsorral, tréfás mesével; a kulturális bemutató előtt 17 órakor csángó misén vesznek részt a Ciszterci templomban.


A moldvai Pusztina 200 fős, tiszta magyar nyelvű település – onnan érkezik Székesfehérvárra Nyisztor Ilona tanítványaival, hogy nyolcadik alkalommal örvendeztessék meg a várost egy zenés-táncos esttel.

A csángómagyar örökséget ápolja a Pusztinai Magyar Házban a Magyar Örökség- és Európai Polgár-díjas népdalénekes, akit a tehetséges tanítványokkal több Kárpát-medencei tehetségkutató versenyen láthatott már a közönség, jó néhányan bemutatkoztak közülük a Fölszállott a páva műsoraiban is. A tehetséges fiatalok egyike volt több éve Timár Karina, aki idén már, mint végzett néprajzos, tanítóként kíséri el őket.  

A pusztinai hagyományőrző asszonyok közül Lajos Katalin, Szőcs Tinka, Szőcs Katalin, Csobán Magdó és Tamás Magdó is fellépnek július 17-én, szerdán 18 órakor a Hiemer-ház báltermében, és a gyerekekkel együtt ízelítőt adnak énekeikből, meséikből, táncaikból.

Az est előtt 17 órától csángó misét tartanak a Ciszterci templomban, amit Brückner Ákos Előd atya celebrál.

A belépés ismét ingyenes lesz, ám mind a misén, mind pedig a hagyományőrző esten köszönettel fogadják a támogatásokat, amit a Magyar Ház működtetésére fordítanak.

 

                                  
Szöveg: Fraller Ildikó
 

 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.