"Ahol állok, ahol megyek,/ Mindenütt csak feléd nézek"

2019.07.29. 11:19
KÖZLEMÉNY - 2019. július 29. (hétfő)
IX. Székelyföldi Varga Sándor Verstábor. Galéria
 
 
 
 
Kilencedik alkalommal találkoztak Csíkcsomortánban a Székelyföldi Varga Sándor Verstábor fiataljai. Az idei találkozó jelmondata Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa című versének egy gondolata: „Ahol állok, ahol megyek,/ Mindenütt csak feléd nézek.” Az idei esztendőben ismét több mint negyven, a Kárpát-medence valamennyi szegletéből érkezett fiatal mélyülhet el a szülőföld, a bölcső jegyében rendezett irodalmi, zenei programkavalkádban. A tábor idei támogatói Székesfehérvár Önkormányzata mellett az EMMI, a Magyar Művészeti Akadémia, a Batthyány Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, fővédnöke pedig Kövér László, az Országgyűlés elnöke.



Ez a tábor nemcsak arról szól, hogy Kubik Anna Kossuth-díjas színművészünk – a líra egyik első számú magyarországi gondozója –, valamint Ráckevei Anna és Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművészek segítségével a fiatalok verseket tanulhatnak és elemezhetnek, hogy Milus Mariannának, a Magyar Televízió beszédtanárának hála csiszolhatják beszédtechnikájukat, hogy Lőrincz Beátának és Varga Zoltánnak, a Cédrus Táncegyüttes művészeti vezetőinek útmutatásával bensőséges kapcsolatba kerülhetnek a népi kultúra táncos gyökereivel és belekóstolhatnak a színpad varázsába – hanem komoly lelki töltetet is kapnak, hiszen számtalan helyszínen megtapasztalhatják a székelyföldi népi kultúra és történelem semmihez sem hasonlítható eredendőjét.

Fejet hajthatnak Nyergestető hősei előtt, lépdelhetnek az ezeréves határon, megismerhetik a Rákóczi-vár történetét. Ellátogathatnak a varázslatos Szent Anna-tóhoz, megismerhetik a Mohos tőzegláp világát, beleborzonghatnak a Nyergestető sugallta mementóba, megtanulhatják, milyen sors várt a gyimesbükki népre a történelem sodrásában. Rácsodálkozhatnak a Rákóczi-vár, az Őrház, a Kontumáci kápolna valaha volt örökségére, és elmélyülhetnek Dezső Tibor református lelkész Táncos beszéd, beszédes tánc című előadásában. Részesülhetnek a Misztrál együttes, a Magyar Örökség-díjas formáció repertoárjának és Nacsinák Gergely jelzőfényként tündöklő gondolatainak sokszínűségében, amelyben az indíttatásbeli színesség – az ősiséget idéző motívumoktól a kortárs hangzású elemek alkalmazásáig terjedő – csodája folytatódik.

Megtapasztalhatják, hogy Balassi Bálint, Arany János, Dsida Jenő, Babits Mihály megzenésített versei, a régmúlt népi dallamai és a kortárs dalok milyen közös, felejthetetlen élményt nyújthatnak. Mert a résztvevők már tudják: Csíkcsomortánban a nemzeti összetartozás nemcsak egy fikció, hanem jelképe minden Kárpát-medencei magyar-magyar találkozónak, hogy ez a Tündérkert minden szegletében hatványozottan igaz, hiszen ebben a táborban évről évre képviselteti magát Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Székelyföld és az anyaország is. Azzal, hogy itt nemcsak versekkel, hangképzéssel, tánccal, beszédtechnikával foglalkoznak, hanem a mentoroktól és egymástól is tanulva megismerhetik társaik otthonait, körülményeit, sokat segítenek nekünk felnőtteknek is abban, hogy megértsük történelmünket.

A táborban készült fotók letölthetőek a Galériából!





Szöveg: Vakler Lajos
Fotó: Simon Erika
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.