IV. Béla király történelmi drámáját mutatja be a Szabad Színház

2019.08.12. 15:16
KÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 12. (kedd) 
Jegyek az Igézőben kaphatóak, de Facebook-on és e-mailben is igényelhetőek.
 
 
 
 
 
Szabó Magda Béla király című történelmi drámáját mutatja be a Szabad Színház társulta a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. Az előadások augusztus 15-16-án, csütörtökön és pénteken 20.00 órakor kezdődnek a Szent István Király Múzeum Rendházának belső udvarán. Jegyek az Igézőben kaphatóak, de Facebook-on és e-mailben is igényelhetőek.

Egy, a környezetével és önmagával is vívódó ember drámáját kísérhetjük figyelemmel csütörtökön és pénteken este a Szabad Színház előadásán. A darab egy hosszútávra gondolkodó királyként mutatja be IV. Bélát, akinek a nemzet érdeke lebeg a szeme előtt. Rendet és békét akart, ám kormánya és családja támogatásának hiányában, ellenszélben kellett újjáépítenie hazáját. A tatárjárás előtti politikájával ellentétes kurzust kellett megvalósítania, ő maga nevezte ezt a politikát „renovatio regni”-nek, azaz az ország megújításának.

A nézők egy elgondolkodtató, fordulatos dráma részesei lehetnek egy kihívásokkal teli korból. A történelmi áthallásokban és historikusok groteszkekben gazdag előadást ajánlják mindazoknak, akik érzékenyek az őket körülvevő világra. A főszereplőt Balogh Mihály, a feleségét, Laszkarisz Máriát Szabó Anett alakítja, a darabot Nagy Judit rendezte.

Belépőjegyek válthatók az Igézőben minden munkanapon 14.00 órától, valamint igényelhetőek az Igéző közösségi oldalán vagy e-mail címén: igezo2014@gmail.com. Kedvezőtlen időjárás esetén az előadást az Igézőben tartják meg.


 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
25
28
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.