A Székesfehérvári Királyi Napok programjai augusztus 20-án, kedden

2019.08.19. 10:33
KÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 19. (hétfő)
Az ünnepi programok az államalapítás jegyében zajlanak 
 
 
 
 
 
A Székesfehérvári Királyi Napok zárónapján, az Államalapítás ünnepén, augusztus 20-án Szent István királyra és Magyarország alapítására emlékezünk. Az ünnepi programok már reggel 10 órakor Népművészeti Fesztivállal kezdődnek és egészen este 11 óráig tartanak majd, tökéletes keretbe foglalva a Székesfehérvári Királyi Napok tizenkét napos programsorozatát.
 
 
Már hároméves hagyomány, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok utolsó napján Népművészet Fesztivált rendeznek a Belvárosban: augusztus 20-án, kedden délelőtt 10 órakor kezdődik majd a „Dunán innen, Dunán túl” színes programja, melyen a Dunántúl tájegységeinek változatos hagyományait, népszokásait, viseletét, táncait és zenéit ismerhetik meg az érdeklődők. Az idei fesztiválon a badacsonytördemici Tördemic Néptáncegyüttes, a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes, a Gáncsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a vitnyédi Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület és az őcsényi Bogár István Hagyományőrző Egyesület jóvoltából Vas megye, Rábaköz, Sárköz, Galga mente és a Balaton-felvidék tájegységei kapnak főszerepet. Az öt táncegyüttes a közönség bevonásával, a Belváros több pontján zajló interaktív programjaik után a Mátyás király-emlékműnél felállított színpadon is bemutatkoznak majd.
 
Az ünnepi szentmisét 10.30 órától a Bazilika felújítása miatt ezúttal is a Szent Imre-templomban celebrálja Spányi Antal megyés püspök, a főpásztor hagyományosan a szentmise végén áldja meg az új kenyeret. Délután 17 órakor Szent István sírjánál tiszteletadás kezdődik a Nemzeti Emlékhelyen, az ünnepi beszédet dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondja.
 
Ugyancsak 17 órakor a Koronás Park – Szabadságharcos út – Mátyás király körút – Fő utca – Városház tér – Szent István tér útvonalon indul útjára a Fehérvári királyok menete, amelyben felvonul az immár 21 tagú Árpád-házi óriásbáb-család. Az uralkodóház tagjai az Alba Regia Táncegyüttes őket kísérő néptáncosaival 18 órakor érkeznek a Szent István térre, ahol az Ünnepi Közgyűlés kezdődik majd. Az eseményen beszédet mond és Székesfehérvár kitüntetéseit átadja dr. Cser-Palkovics András polgármester.
 
Mindeközben zajlik majd a Magyarországi és Kárpát-medencei Borrendek Találkozója is. A Borlovagrendek 16 órától közönségprogramokkal várnak mindenkit a Városház téren, az Országalmánál, ahonnan 17.45 órakor a Kákics Zenekar kíséretében a Zichy-színpadig vonulnak. A felvonulás után köszöntők és boráldás következik, a rendezvény pedig borlovag-avatással zárul.
 
A hivatalos programok után, 19 órától újra a táncé lesz a főszerep a Zichy-színpadon: a Táncra, magyar! – ARTE 70 című műsorban az idén 70 éves Alba Regia Táncegyüttes gálaestjét láthatja a közönség. 300 táncos, kicsi és nagy, fiatal és idős, lány és fiú, férfi és nő, apa és anya, szülő és gyerek, táncos és zenész ünnepli majd a színpadon a nívós hagyományőrző együttes jubileumát. Az Államalapítás ünnepét a 22 órakor kezdődő tűzijáték zárja a Palotavárosi tavaknál.
 
 
Augusztus 20-án 21 órától a Fő utcán a Ciszterci templom és a Szent István Király Múzeum Rendház homlokzatán idén utoljára látható a Magyarósi Éva képzőművész által készített, IV. Béla életét és uralkodását megelevenítő mozgó történelmi képregény, valamint a Nemzeti Emlékhelyen ezen a napon térítésmentes jeggyel 09.00–20.00 óra között még megtekinthető az Osszárium.
 
 
Részletes programleírások a www.kiralyinapok.szekesfehervar.hu oldalon olvashatók.
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.