Ásatáslátogatás a Jókai utcában

2019.09.03. 15:45
KÖZLEMÉNY - 2019. szeptember 3. (kedd)
A városfal 11. századi maradványit mutatják meg a Múzeum munkatársai. 
 
 
 
 
Ásatáslátogatásra invitálja az érdeklődőket a Szent István Király Múzeum: a Jókai utcában talált városfal látványos maradványait – amelyek a természettudományos vizsgálatok szerint valószínűleg a 11. századból származnak – csütörtökön és jövő kedden délután lehet megnézni. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött!



Ásatáslátogatást hirdet a Szent István Király Múzeum a székesfehérvári Jókai utcai látványos tervásatáson, ahol a közelmúltban a várost körülölelő fal alapjaira bukkantak.

Két éve egy beruházás előtti próbafeltáráson faszerkezet került elő a föld alól. A kőből épült városfal alatt mindenhol faszerkezet található – a kérdés az volt, hogy valóban a kő városfal alapozását találták-e meg. Már a 2017-es bontáskor kiderült a mintákból: azonos korúak a korábban, a Siklósi Gyula ásatásai nyomán előkerült famintákkal. A tervásatás idén július végén kezdődött el az építési területen. A régészek valószínűleg a városfal alapozásához használt fagerendákra bukkanhattak, amelyeknek természettudományos vizsgálatai arra engednek következtetni: a városfalat a 11. században építették.

A múzeumi munkatársak szeptember 5-én, csütörtökön és szeptember 10-én, kedden 16.30 órakor várják az érdeklődőket a Jókai utca 14. szám alatt. A programon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: jelentkezni a molnar.julia@szikm.hu e-mail címen lehet. A program esős időjárás esetén elmarad.

 

                       

Szöveg: Fraller Ildikó
 

 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.