Október 14. és 21. között lehet égetni

2019.10.09. 11:40
KÖZLEMÉNY - 2019. október 9. (szerda)
Ne füstöljük tele a várost! 
 
 
 
Székesfehérvár közigazgatási területén – a helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével – az avar és növényi hulladék nyílttéri égetése 2019. október 14. hétfőtől október 21. hétfőig 08.00 és 20.00 óra között engedélyezett. Tilos azonban a nyílttéri égetés vasárnap, továbbá a hatóság által elrendelt általános tűzgyújtási tilalom idején, illetve a füstköd-riadó alkalmával elrendelt korlátozás időtartama alatt!


Az avar és növényi hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot. Az avar és kerti hulladék égetése 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy által vagy felügyelete mellett, a tűzvédelmi előírások betartásával végezhető úgy, hogy az égetéssel, az égetés hősugárzásával környezeti, vagyoni kár nem okozható, és az égetés az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, a tüzelőanyag az emberi egészségre ártalmas égésterméket kibocsátó anyagot nem tartalmazhat. A tűz őrzéséről és veszély esetén  annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, és a parázslást, izzást meg kell szüntetni. 

A nedves, frissen levágott levelek, gallyak égetése fokozott füstképződéssel jár, amely balesetveszélyt, légzési nehézségeket okozhat. Mindenkit arra kérnek, úgy gyújtson tüzet, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen, növényi hulladék közelében más éghető anyag, épület ne legyen. A kerti égetést minden esetben felügyeljék, mert az esetlegesen feltámadó szélben a lángok pillanatokon belül továbbterjedhetnek.


 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.