A katolikus egyház első világháború utáni helyzetéről szól a Kodolányi Szabadegyetem szerdai előadása

2019.11.11. 12:41
KÖZLEMÉNY - 2019. november 11. (hétfő) 
16.00 órakor kezdődik az ingyenes előadás.
 
 
 
 
 
Újabb előadásához érkezik november 13-án, szerdán a Kodolányi János Szabadegyetem és a Harmadik Kor Egyeteme. Ezúttal a katolikus egyház első világháború utáni helyzetét elemzi Fejérdy András egyetemi docens. A belépés díjtalan.

A szabadegyetemet Trianon 99 mottóval rendezi meg a 2019/2020-as tanév első félévében a Kodolányi János Egyetem, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság. Az előadások helyszíne minden alkalommal a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent László terme, a kezdési időpont 16.00 óra.

November 13-án, szerdán Fejérdy András egyetemi docens, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese számít az érdeklődők figyelmére. Előadásának témája: Egyetemes és nemzeti érdekek - a katolikus egyház Magyarországon és Közép-Kelet-Európában az első világháború után.

A következő hetekben további két program lesz a szabadegyetemen. November 27-én Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet intézetigazgatója, a Kodolányi János Egyetem főiskolai tanára tart előadást Trianon és a magyar felsőoktatás címmel. A szemeszter záró programján, december 4-én  Bordás Sándor pszichológust, a Kodolányi János Egyetem főiskolai tanárát hallhatjuk, a téma: Történelmi traumáink a mai vélemények tükrében.

Az ismeretterjesztő programokra ingyenes a belépés, szeretettel invitálnak minden érdeklődőt!

 

 


Szöveg: Havasi Tímea

 

 

 




 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.