Március 3-án lezárult a jelentkezés az idei Diáknapokra. Idén is sok száz produkció, alkotás látható majd a Diáknapokon, derült ki a nevezések összesítése után – a fiatalok 519 produkciót és alkotást mutatnak be, ezek közül 240 színpadi produkció lesz. A színpadi kategóriák közül a legnépesebbnek a vers- és prózamondás mellett a könnyűzene ígérkezik 70, illetve 67 indulóval; az egyéb kategóriák között továbbra is tartja vezető szerepét a képző-, nép- és iparművészeti kategória 88 alkotással, emellett nagyon népszerű a fotó, film, új vizuális kísérleti műfajok kategória 77 beadott művel.

Az eseménynek összesen 916 résztvevője lesz a megye 35 középiskolájából. A legnépesebb csapattal, 116 fővel a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium nevezett, őket követi 109 fővel Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium és az ugyancsak fehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium 108 nevezővel.

Mint minden évben, a Diáknapok színpadi kategóriáinak idén is több helyszín ad otthont. A fesztiválközpont a Bartók Kamaraszínházban lesz, itt mutatkoznak be a diákszínjátszók, a népzenészek és a néptáncosok, de a színház nagyszínpadán zajlanak majd a sótájm kategória bemutatói is, vasárnap pedig itt lesz a gálaműsor. A komolyzenészek a Sándor Frigyes Zeneiskolában, a kórusok és a versmondók a Széchenyi István Gimnáziumban lépnek a zsűri és a közönség elé.

A képző-, nép- és iparművészeti, valamint a fotó, film, új vizuális kísérleti műfajok és a médiakommunikáció kategóriákban érkezett és kiállításra javasolt pályaműveket a látogatók április 4-én és 5-én tekinthetik meg a Széchenyi István Gimnázium társalgójában.

A Diánapok programjainak megtekintése mindenki számára nyitott és ingyenes: a szervezők és a színpadra lépők várják a nézőtérre barátaikat, családtagjaikat és valamennyi érdeklődőt.

További információ:
Sári Máté
Fehérvári Programszervező Kft.
Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. (Művészetek Háza)
Telefon: +3670/682-0232
E-mail: diaknapok@diaknapok.hu
Honlap: www.diaknapok.hu
Facebook: www.facebook.com/diaknapok






                                          

Szöveg: Lőrincz Miklós