Sudridom a nappaliban, üveges tánc a garázsban

2020.04.06. 16:38
KÖZLEMÉNY - 2020. április 6. (hétfő)
Az Alba Regia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is áttért a digitális oktatásra 
 
 
 
 
A koronavírus-járvány az élet számos területén kényszerítette már az embereket mindennapi rutinjuk megváltoztatására. Nem volt ez másképp a gyerekekkel sem, akik március 16-a óta új, tantermen kívüli, digitális oktatási rendszerben tanulnak, amely vonatkozik az alapfokú művészeti képzésekre is. A rendelet értelmében Székesfehérváron az Alba Regia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény apraja-nagyja otthon járja a csárdást, tanulja a csujogatást, gyakorolja a sudridomot, a kanász táncot, vagy az üvegest. A most készült összeállításban az iskola megváltozott életéről és az új módszertanról Kneifelné Vass Éva, az ARAMI intézményvezetője, táncpedagógusa beszél.
 
 
 
Talán még soha nem volt olyan üres és csendes a Malom utca 6. számú épület tavasszal, mint amilyen most. A Táncház, amelyet nap mint nap hegedűmuzsika, gyermekzsivaj, nótaszó és taps jár át – csakúgy, mint megannyi más magyarországi oktatási intézmény – március 16-án, a koronavírus-járvány terjedésének lelassítása érdekében hozott kormányintézkedés miatt, határozatlan időre bezárta kapuit. A munka és a tanítás a kialakult helyzetben sem állt meg. A megváltozott helyzet hozta új tanítási módszertanról Kneifelné Vass Éva, az Alba Regia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményvezetője, táncpedagógusa beszélt.
 
Hogyan alkalmazkodott az iskola, amely a népi kultúra egyik székesfehérvári bölcsője, a helyzet hozta kihívásokhoz? Lehet egyáltalán így táncot oktatni?
Ez nem kérdés, abszolút lehet! A harmadik hete bevezetett intézkedés tizenegy csoportunk közel háromszáz diákját érinti. Az első hetet mi, pedagógusok arra használtuk fel, hogy kidolgozzuk az új tanítási módszertanunkat. A legkézenfekvőbb az volt, hogy minden csoportunknak létrehoztunk egy-egy zárt csoportot a Facebookon, amelybe a kisebb korosztálynál a szülőket, a nagyobbaknál pedig magukat a diákokat hívtuk meg.
 
Tehát akkor elmondhatjuk, hogy az ARAMI esetében is digitális, tánctermen kívüli oktatásra tértek át?
Igen, ezeket a csoportokat használjuk mind a tananyag megosztására, mind a számonkérésre is. Az új rendszer kidolgozásánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a gyerekeket, ebben a számukra is nagyon furcsa helyzetben, ne terheljük túl. A néptánc eddig is öröm, kikapcsolódás, mozgás és feltöltődés volt számukra, így most is úgy próbáljuk meg összeállítani a heti feladatokat, hogy azt szabadon, bármikor megcsinálhassák. A heti penzumot egységesen hétfőn kapják meg: mindig tartalmaz egy-egy videót a fiúknak és lányoknak a tanult táncanyaghoz. Küldünk folklórral kapcsolatos tanulnivalót és ehhez tartozó tesztet. Persze a játékok sem maradhatnak el, ahogy a próbateremben sem: vannak oktatók, akik népviseletekről készítenek puzzlet a csoportoknak, vannak akik ritmusgyakorlatokat adnak, de a Vakondokos játék sem ismeretlen már számunkra.
 
Hogy élik meg a gyerekek és a szülők a változást? Vannak visszajelzések?
„Bár majdnem minden visszajelzés úgy kezdődik, hogy nagyon hiányzik a közösség, az oktató és a közeg is a gyerekeknek, de minden visszajelzés pozitív. A szülők lelkesen küldenek videókat és beszámolókat a táncospalánták otthoni „próbáiról”, akik lelkiismeretesen végzik hétről-hétre a munkájukat. Ebben természetesen a szülőknek is nagyon nagy szerepük van: tudjuk, hogy az iskolai feladatok elvégzése, ellenőrzése mellett még egy plusz terhet ró rájuk is a néptánc házi. Az ő kitartásukért és lelkesedésükért külön jár a hatalmas köszönet!
 
Azért egy kalotaszegi legényes oktatása kicsit problémásabb egy online videóval, nem?
Ha azt nézzük, hogy a nagyobbaknál sok esetben tanítunk archív felvételekről, eredeti, akár Pesovár Ferenc vagy Pesovár Ernő gyűjtéseiből, akkor szinte semmiben nem különbözne, de most ezeket a nagy anyagokat félretettük. Szerencse, hogy bő félév már mögöttünk van, így az idei anyag szép részén már túlvagyunk. A továbbiakban azt tűztük ki célul, hogy a már megtanult anyagban elmélyedjünk, stílusjegyeken javítsunk. Ne felejtsenek el táncolni a gyerekek, mi pedig továbbra is biztosítani tudjuk számukra a heti rutint és stabilitást, még ha egy kicsit más formában is. A felnőttekéhez hasonlóan egy online sudridomról már készült is egy nagyon helyes videó, amit az én hatodikosaim készítettek, a szüleik pedig összevágták. Amolyan home office formában, akinek nem volt zsebkendője kéznél, az macival, labdával vagy bottal táncolt.
 
Ha már a táncanyagoknál tartunk: mi lesz most a nagy hagyománynak örvendő tanév végi gálával?
A Tánc világnapi műsorhoz hasonlóan, fájó szívvel a szokásos gálát is le kellett mondanunk, sőt a nyári táborunkat is. Bár a táncanyagok elsajátításával jól állunk erre az évre, online koreográfiát, ahol fiú lánnyal együtt táncol, biztosan nem tudunk csinálni. Meglátjuk, hogyan változnak majd a mindennapok, és mit tudunk kitalálni, ha elült a járvány.
 
Ha elült a járvány, visszatér a Táncházba is az élet! Vajon ugyan olyan lesz, mint azelőtt?
Egyrészt, nagyon várjuk vissza a gyerekeinket, nekünk is nagyon hiányoznak. Reméljük, hogy a szeptembert már a megszokottak szerint tudjuk újra kezdeni, de biztos vagyok benne, hogy mégis egy kicsit más lesz. Országos összefogást látok a néptáncosok világában is: megalakult a Néptáncpedagógus Fórum, ahol az ország különböző területeiről a táncpedagógusok ötleteket, technikákat és videóanyagokat osztanak meg egymással. Mi is fejlődünk ezektől. Remek az is, hogy a Magyar Nemzeti Táncszínház is számos darabját tette online elérhetővé. Eddig csak színházakban nézhettük meg ezeket a darabokat, de most például a gyerekeknek is el tudjuk küldeni a videók linkjét, ezáltal ők is tanulhatnak, inspirálódhatnak az előadásokból. Biztos vagyok benne hogy nem lesz teljesen ugyanolyan a világ! Egy ideig biztos, hogy nem. Eddig és ezután is a magyar kultúra ápolása és továbbörökítése volt és lesz is a feladatunk. A most kialakult helyzet hozta új módszerekből mi is tanulunk, és biztos vagyok benne, hogy lesz olyan, amit később is használni fogunk.
 
 
 
A beszélgetéshez tartozó képek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
 
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2022 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.