Járványmatematika: a tudomány számai a védekezési stratégiához

2020.04.27. 18:00
KÖZLEMÉNY - 2020. április 27. (hétfő)
Online előadások a Covid-19 kutatási eredményeiről. 
 
 
 
Online konferenciát szervezett az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Covid-19 vírus tudományos kutatásainak témaköreiben.  Az előadások azt mutatják be, milyen kutatási eredmények és előrejelzések alapozzák meg a védekezéssel kapcsolatban hozott és a következő, a májustól induló időszakra vonatkozó kormányzati döntéseket. Az aktuális kérdések között szerepel többek között a tesztelés, az érettségi, a maszkhasználat, a szociális távoltartás, az egészségügyi kapacitás korlátai és a nyájimmunitás elérése is. 



A járványmatematikai kutatások szerepéről a koronavírussal szembeni védekezésben
címmel rendeztek online konferenciát azzal a céllal, hogy bemutassák a különböző tudományos kutatások eredményeit. Az epidemiológusok, matematikai modellezők és az egészségügyi ellátórendszer adatai szolgáltak és szolgálnak a kormányzati intézkedések alapjául. A teljes konferencia megtekinthető a Youtube-on.

A tudományos előadások érintették a járványgörbe alakulását a szociális távoltartásra irányuló korlátozások függvényében, a négyszintű megelőzési stratégiában a szabadabb mozgáshoz való visszatérést, a tesztelést, a kontaktuskutatást és a maszkhasználatot megjelölve. Az országosan jellemző mozgásindex a mobilszolgáltatók cellaadatait elemezve ad képet az intézkedések eredményeiről, és vizsgálja a megbetegedések számának matematikai összefüggéseit is. A hatóanyagtesztelésben 31-ből 226 újonnan szintetizált vegyülettel dolgoznak; a már engedélyezett, ismert hatóanyagok mellett a gyorsabb alkalmazhatóság áll a stabil genetikai állományú vírus elleni védőoltás előállításában. Fontos támpont az a – több mint 320 ezer kérdőíven alapuló – komplex modell is, amely a járvány várható terjedését jelzi: az életkori és települési különbségeket is figyelembe véve lehet számításokat végezni a korlátozások lazításának a következményeiről például. A konferencia tematikája érintette továbbá a nyájimmunitáshoz szükséges 50-66%-ot jelentő átfertőzöttség és az egészségügy kapacitásának kérdéseit is – amelyek egy kombinált stratégia szükségességét vetik fel a továbbiakban.

A konferencia előadói voltak: Prof. Dr. Palkovics László akadémikus, innovációs és technológiai miniszter; dr. Oroszi Beatrix epidemiológus, járványügyi szakértő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője; Dr. Szócska Miklós, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, a SE Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja; Prof. Dr. habil. Jakab Ferenc egyetemi tanár, virológus, a koronavírus kutatócsoport vezetője (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Biológiai Intézet Virológiai kutatócsoport) és Dr. Röst Gergely egyetemi docens, matematikus (Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék).



Szöveg: Fraller Ildikó
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.