Trianon- évforduló kvíz a VMK honlapján

2020.04.29. 08:58
KÖZLEMÉNY - 2020. április 29. (szerda)
 
 
 
 
 
 
 
Háromfordulós online kvízt hirdetett a Vörösmarty Mihály Könyvtár az 1920-as trianoni békeszerződésről, annak századik évfordulóján. A békekötés körülményeiről, a szerződés tartalmáról és következményeiről szóló online feladatok megoldásait május 15-ig várják.

„Nyisson ajtót nekünk a reménység!” – József Attila Magyarok című versének szállóigévé vált sorát választotta mottóul a Vörösmarty Mihály Könyvtár ahhoz a háromfordulós kvízhez, amit az 1920-as trianoni békeszerződés századik évfordulóján hirdettek.

Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész, az MTA rendes tagjának a gondolataival szólítják meg az olvasókat: „A magyarság egyik legnagyobb nemzeti traumája az 1920-as trianoni békeszerződés. Nem elsősorban azért, mert ennek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát, hanem azért, mert az elcsatolt területeken több mint három millió magyar is élt. Ráadásul ezek mintegy harmada közvetlenül az új határok túloldalán, vagyis az új Magyarország magyarjaitól karnyújtásnyi távolságra (…)”

A történelmi eseményekhez, személyekhez kapcsolódó tesztek a békekötés körülményeiről, a szerződés tartalmáról és következményeiről szólnak, képekkel, irodalmi és más művészeti kitekintéssel. A megfejtéseket május 15-ig várják, az egyes fordulók után vagy akár egyszerre. A legjobb kvízek beküldői a Vörösmarty Színház Trianon című előadására színházjegyet, belépőjegyet a Trianon Múzeumba és könyvajándékot kapnak – a jutalmakat a rendkívüli helyzet feloldása után adják át.

 szöveg:Fraller Ildikó 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.