Egy csokor csípős csalán, egy liter víz, egy kiló cukor – a bevált recept!

2020.05.11. 10:15
KÖZLEMÉNY - 2020. május 11. (hétfő)
Elindultak a környékbeli gyógynövénytúrák. Galéria
 
 
 
 
 
Vasárnap a csodálatos gazdagságú természeti élőhelyen, a pátkai víztározónál indultak el újra a gyógynövénytúrák Lencsés Rita szakértővel. A kosarakba pásztortáska, bürökgémorr, mezei zsálya, közönséges galaj és pemetefű is került, amelyekből hamarosan nemcsak gyógyhatású, de nagyon finom teák készülhetnek. A szokásos kóstolóval együtt egy bevált receptet is kaptak a résztvevők: a raboráló csalánszörphöz egy liter víz, egy kiló cukor és néhány citromkarika kell csupán. A házipatikák feltöltésére legközelebb Bakonykútiba indul majd túra két hét múlva. 



Vasárnap újra elindultak a környékbeli gyógynövénytúrák Lencsés Rita szakértő vezetésével. A tavaszi, virágzó természet dupla ajándékot nyújtott a résztvevőknek: a pátkai víztározó melletti gazdag terület nemcsak a mezei, hanem a vízparti növények kedvelt élőhelye is, és csodálatos környezet egy jó sétához.

A kirándulás hagyományos kóstolóval indult. Az akácvirágból készített tea nagyon finom élvezeti cikk felnőttnek-gyereknek egyaránt, de aki éhgyomorra issza, az a refluxát kezelheti vele hatásosan. A különleges ízvilágú, kiváló vitamin- és ásványi anyag pótló, roboráló hatású csalánszörp receptje pedig nagyon egyszerű: egy jó nagy csokor igazi, csípős csalánhoz egy liter víz és egy kiló cukor kell – a vizet a cukorral fel kell forralni, majd leforrázni vele a gyógynövényt; később adhatunk hozzá egy evőkanál citromsavat és egy felkarikázott citromot, és fél vagy akár egy napig hagyhatjuk ázni, mielőtt leszűrjük. A gyűjtéshez érdemes kesztyűt vinni, és az egészséges, ép, még fel nem magzott friss leveleket, hajtásokat kell leszedni.

A túra résztvevői sok értékes növényt megismerhettek a kiránduláson. A gátnál gyűjtöttek például pásztortáskát, zöld hajtásokkal, virággal együtt, amiből leszárítva belsőleg jó vérzéscsillapító tea vagy külsőleg használható, sebösszehúzó tinktúra készülhet. A gólyaorrfélék családjából a gyönyörű rózsaszínű, ötszirmú bürökgémorr virágos hajtása, szára, levele szintén vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő tea alapanyaga – a jó hormonrendező hatású gyógynövény főleg hölgyeknek segíthet, nemcsak a változó korban vagy menstruációs zavarok esetében használták, de régen babaváró teaként tartották számon a népi gyógyászatban. Az út mentén a lándzsás és a széles levelű útifű is megmutatkozott: előbbi keskeny leveleit köhögéshez készítendő szirupnak, az utóbbi széles leveleit megnedvesítve, összetörve pedig vízhólyagra, cipő által feltört sérülésekre használhatják a túrázók.

A gyönyörű lila mezei vagy ligeti zsálya nagyon jó fertőtlenítő hatású illóolajakat tartalmaz, amely csillapítja a pajzsmirigyműködést, ellentétben a kakukkfűvel, ami serkenti – közben mindkettő kiváló légúti problémákra például. A zsálya a tejapasztó hatása miatt szoptatós anyukáknak nem ajánlott, ellenben szájöblögetésre, fogínyproblémákra nagyon kedvelt; nem véletlenül tartják: „Akinek a kertjében zsálya van, az nem lehet beteg.” – osztotta meg Lencsés Rita a népi bölcsességet.

A próba is igazolta: a ragadós galaj tényleg ragad… Csillagszerűen elhelyezkedő leveleiről lehet megismerni a – nem ragadós – közönséges galajt is, aminek nagyon jó tisztító hatása igazolt. A sárga virágú tejoltó galajt szintén ismerik a népi gyógyászatban: ezzel készítették a túrót, a sajtot – a teájával pedig azokat itatták, akik érzékenyek voltak a tejre, a laktózra. A környéken gyűjthető még pemetefű, nyílik a bodza, lehet még virágos hajtást gyűjteni a galagonyáról vagy zamatos turbolyát is, és hamarosan nyílik majd az apróbojtorján, az orbáncfű, a cickafarkfű.

A következő kirándulás két hét múlva Bakonykúti indul, ahol remélhetőleg nagyon sok vízi mentát találhatnak a kirándulók. Kosarat, lenvászon- vagy papírtáskákat és vágóeszközt érdemes magunkkal vinni, a kóstolóhoz pedig saját poharat. A programokról részletesebben a
https://www.facebook.com/herbarius.programok
oldalon lehet tájékozódni, ahol számos videó és feltöltött fotó segít azoknak, akik többet szeretnének tudni a természet kincseiről, a házipatikák fortélyairól.


A túrán készült fotók letölthetőek a Galériából!




                          

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 

 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.