Néma főhajtás a török uralom alóli felszabadulás évfordulóján

2020.05.19. 12:42
KÖZLEMÉNY - 2020. május 19. (kedd)
 
 
 
 

A török uralom alóli felszabadulás 332. évfordulója alkalmából csendes megemlékezést tartottak a Nemzeti Emlékhelyen kedden. A néma koszorúzáson dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Molnár Krisztián, a megyei közgyűlés elnöke a városi képviselőtestület frakcióinak képviselőivel közösen vett részt.


Székesfehérvár Önkormányzata néma koszorúzással tisztelgett a Nemzeti Emlékhelyen a város török uralom alóli felszabadulásának évfordulója alkalmából kedden. Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, 1688. május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. 

Székesfehérvár a másfél évszázados török hódoltság után, azok kiűzésével tudott visszacsatlakozni a nyugati civilizációhoz, amiből az oszmán-török uralom kiragadta. 1688. május 19-én Székesfehérvár 1000 fős védőőrsége és kb. 3000 fős törökökkel együtt távozó lakossága elhagyta Isztolni Belgradot, és ezzel véget ért Székesfehérvár 143 éves török fennhatósága. A török kiűzése után romok maradtak csupán az egykori pompás városból. A beérkezőket elkeserítő látvány fogadta: szemét, kosz mindenütt. A semmiből kellett egy új várost felépíteni.

A 332 évvel ezelőtt történtekre nap, mint nap emlékeztet a Monostor-bástya melletti felirat: ALBA REGALIS RE CVPERATA – Székesfehérvár visszafoglalva. Az emléktábla előtt a 332. évforduló alkalmából, kedden délelőtt csendes megemlékezés keretében koszorút helyezett el dr. Molnár Krisztián, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester, valamint a városi képviselőtestület tagjai.

Székesfehérvár történelmi pillanatait, a felszabadulás eseményeit eleveníti fel a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont egy kvíz-játék formájában, amely az alábbi linken érhető el a város honlapján.  

A megemlékezésen készült fotók letölthetőek a Galériából. 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Június
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.