Matuzsálemek Fehérváron

2020.06.16. 15:14
KÖZLEMÉNY - 2020. június 16. (kedd)
A belvárosi öreg platánt és az öreghegyi hársat látogattuk meg. Galéria
 
 
 
A város legidősebb fái körülbelül száz évesek: a két legismertebb matuzsálemet, a robosztus Szent István téri platánt és a még éppen virágzó öreghegyi hársfát látogattuk meg a Késmárki úton. A Városi kert(sz)építő mai képes parktúráján Homoki László kertészmérnök, faápoló szakmérnök kalauzol bennünket. 


A városban körülbelül nyolcvanezer fa van jelenleg, és az új ültetések mellett a szakemberek nagy gondot fordítanak az idős példányokra is. A zöld értékek sokszorosan értékek, oxigént és árnyékot adnak, szerepük van a zajcsökkentésben, a por lekötésében, párologtatnak, és a lelkünket is megörvendeztetik, jó nézni, megölelni őket.  

A város legrobosztusabb fája a Szent István téri védett, öreg platán. Biztos, hogy több mint száz éves: egy 2017-es anyaggyűjtés alapján van olyan dokumentum, ami szerint már 150 éves is megvan. Szerencsére a fa makkegészséges, semmilyen korhadás nem látható a belsejében, ez derült ki az akkori 3D-s tomográf műszeres vizsgálatból. A gyönyörű példány tipikus fajtajellegeket képvisel, a viszonylag alacsony törzse szürkés-fehér, szépen leváló a kéregzete, a négy hatalmas vázág pedig megalapozza a fa termetét. Mind a hatalmas, kiszélesedett korona alatt látható élettér, mind a gondozás óvják a fát – a gyökérzet elágazását, nagyságát úgy kell elképzelni, mintha a föld felszíne egy tükör lenne, ezért használják a favédelemben az úgynevezett csurgó vonal elnevezést, amit a korona széle rajzol meg.

A másik matuzsálem a Késmárki úton, a posta mögött álló kislevelű hárs, jelenleg már éppen a virágzása vége felé jár. Az óriásnak sajnos a műszeres vizsgálat alapján üreges a törzse és a vázágai is, de kívülről ép, erős lombozatú, szépen virágzó fát mutat. Megoldásként a korona belsejében kobrakötéllel merevítették egymáshoz a három vázágat, ami statikailag rögzíti a fát, biztosítva a megtámasztást. A gyakori fajta virága gyógynövényként ismert, és egyben jó mézelő faként tarthatjuk számon. Beszélik róla, hogy régen három hasonló méretű hársfa állt a területen, de más nem maradt fenn a történetükről.

A helyszíneken készült videó elérhető lesz az esti óráktól a város Facebook-oldalán, a fotók pedig letölthetőek a Galériából!




                            

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Fejér Tamás
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.