Versenyképesség és válságállóság

2020.07.14. 10:06
KÖZLEMÉNY  - 2020. július 14. (kedd)
 
 
 
 
 

A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (RVA) közel harminc éve dolgozik azon, hogy a vállalkozásoknak mindig frissülő szakmai tudást és személyre szabott, finanszírozási programokat állítsanak össze, ezzel is segítve a magyar gazdaság erősödését. Az elmúlt időszak mindenkit komoly kihívások elé állított. A járványhelyzet drasztikusan érintette a mikrovállalkozásokat is, derült ki egy felmérésből. Szekfü Tiborral, az RVA ügyvezetőjével, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat elnökével többek között arról beszélgettünk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a mikro- és kisvállalkozóknak a válságból való kilábaláshoz, illetve milyenek egy most induló vállalkozás lehetőségei.


ÖKK:
Fejlesztés, oktatás, a vállalkozói kultúra megteremtése, konferenciák és fórumok szervezése, válságkezelés, e-learning képzés. Röviden talán így lehet leírni azt az utat, amelyen az 1991-es indulása óta eljutott a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Szekfü Tibor: Ezek mérföldkövek. Minden a PHARE-programmal indult 1989-ben. Az Európai Közösségek Tanácsa ekkor döntött arról, hogy a közösség 300 millió ECU gazdasági segítséget folyósít Magyarországnak és Lengyelországnak az 1990. december 31-ig tartó időszakban. Ennek a támogatásnak volt egy vállalkozásfejlesztési eleme is, hogy a társadalmi változásokkal együtt gördülékenyebben, gyorsabban megtörténjék a gazdasági átállás. Annak idején a Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítványt bízták meg a program lebonyolításával. A források biztosításának egyik feltétele volt egy olyan országos hálózat létrehozása, amely helyben, a térségekben intézi az ügyeket. Az MVA pályázat útján választotta ki azokat az alapítványokat, amelyek a régiókban vállalták ezt az összefogó szerepet. Az elődöknek, dr. Bódizs Tamásnak (aki jelenleg is a kuratórium elnöke) és dr. Tóth Ferencnek köszönhetően megyei szinten indultak el a programok. Az RVA az első pillanattól kezdve jó példával járt elől.

ÖKK: A pénzügyi feltételek mellett mire volt szükség az átálláshoz?
Sz.T.: A kilencvenes évek elején hiányzott az a tudás és az a vállalkozói háttér, amely a piacgazdaság alapját szolgáltatja. Ennek megfelelően az első programok között az oktatás, a vállalkozói kultúra megteremtése, szakmai fórumok, befektetési konferenciák szervezése szerepelt. A Fehérvár Vásár, az autó fesztiválok, a vállalkozói bál is mind ezt a célt szolgálta. Komoly feladatot jelentett a profitorientált szolgáltatói háttér megteremtése is, amely mára nagyon magas minőségben nyújt üzletfejlesztési szolgáltatást. A növekvő vállalkozások igényeihez igazodva hoztuk létre az Alba Ipari Zónát, a Városkapu Ipari Parkot és Székesfehérvár első irodaházát, a Tradecentert.

ÖKK: Az akkor induló vállalkozások közül ma már sok nemzetközi hírű vállalatként működik.
Sz.T.: Vannak sikertörténetek. Velünk indult egy cég évtizedekkel ezelőtt, és most az autópályák mellett mindenhol az ő táblájukat lehet látni, nemzetközi szinten működnek, és az ipari parkokban megtalálhatóak csarnokaik. Volt olyan is, aki hozzánk fordulva elindult egy 300 ezer forintos mikrohitellel, egy utánfutót vett belőle, és ma már komoly kamionparkja és telephelye van.

ÖKK: Az RVA-nak az elmúlt időszakban nemcsak a versenyképesség növelésére, de a válságkezelésre is fel kellett készítenie a partnereket. A 2008-as talpra állást követően az idei év első félévében a járványhelyzet állította le a gazdaságot. Milyen segítséget vehetnek igénybe a most megrendült vállalkozások? 
Sz.T.: Az volt a tapasztalat, hogy a járvány hónapjaiban sokszorosára nőtt a legkisebb cégek részéről a kedvező kamatozású, alacsony összegű hiteltermékek iránti igény. A tavaszi időszakban készítettünk (RVA GROUP) egy felmérést 500 kisvállalkozó megkérdezésével, és ebből kiderült: a legkisebb családi cégek azonnal szembesültek a válság hatásaival, és alig 1-2 hónapra elegendő tartalékuk van csak. Úgy látjuk, egyre több mikro- és kisvállalkozónak lenne szüksége kedvezményes hitelre a válságból való kilábaláshoz, de a banki feltételek „megugrása” túl nehéz számukra ebben a helyzetben. A megoldást a megyei Vállakozásfejlesztési Alapítványok által több évtizede nyújtott alacsony bekerülési küszöbű, non-profit elven működő mikrohitel jelenti. Míg a Székesfehérvári Tőkealap a nagyobb vállalkozásoknak ad lehetőséget a továbblépéshez.

ÖKK: A változásokra, az egyre gyorsuló világ kihívásaira hogyan reagál az Alapítvány? 
Sz.T.: Abba az irányba indultunk el, hogy leválasszuk az üzletfejlesztési szolgáltatásokat, és egy nagyon profi, profitorientált területre tereljük át. Ez nyilván sokkal nagyobb kihívás, hiszen magas minőségi követelményeink vannak magunkkal szemben és a piacon egyaránt. Szolgáltatásaink között megmaradt a mikrohitelezés, de a képzésre is, ami a jövőt jelenti, nagy hangsúlyt fektetünk. Az országban mi voltunk az elsők, akik online képzőanyagot és szakkönyvet adtunk ki kimondottan diákok, valamint kezdő, fiatal vállalkozók számára. Rendkívül népszerű az Országos Diákvállalkozó Vetélkedő is. A Cádizi Egyetemen programjainkkal jelen vagyunk és oktatóként is bemutatjuk a hazai tapasztalatokat.
A tervek megvalósítása, kivitelezése azonban egy jó csapat nélkül lehetetlen! Nekem szerencsém van, kicsi, de igen ütőképes csapattal dolgozom, felkészült munkatársaim vannak. Feladatomnak tartom azt is, hogy a tapasztalatok átadásával segítsünk az utánunk jövő generációkat. Helyettesem, a cég üzletfejlesztési igazgatója, Vonnák Péter az Óbudai Egyetem végzős hallgatója volt, amikor bekapcsolódott a szervezet munkájába. A fiatal szakember az informatikus és közgazdász diploma megszerzését követően Brüsszelben társadalmi célú mikrohitelezés, a Manchesteri Selford Egyetemen social media témakörben folytatta tanulmányait.

ÖKK: Az online tér nemcsak az oktatásban, de marketing szempontból is sokban hozzájárulhat ma egy vállalkozás sikeréhez. Ebben is tudnak segítséget nyújtani?
Sz.T.: Az üzleti média alkalmazások fejlesztése vált speciális szakterületünké.  Ez elengedhetetlen manapság ahhoz, hogy egy vállalkozás látható legyen a piacon. Fontos a webes jelenlét, az internetes felületen való értékesítési rendszerek kialakítása. Ez komoly tudást és felkészültséget igényel. Erre is van jógyakorlatunk, aktuális ügyfeleink közül, van olyan, aki a videós szolgálatást igénybe vette, ma már 90 ezernél nagyobb követőtábora van az interneten, és úgy vészelte át a válságot, hogy az árbevétele nem csökkent, hanem növekedett.

ÖKK: Mi a titka a sikernek és milyen elképzelésekkel vágnak neki a következő évtizednek?
Sz.T.: A titok abban rejlik, hogy mindig olyan szolgáltatást kell nyújtani, magas színvonalon, amire igény van. A tudás, a tehetség, a kreativitás és a fiatal emberek felkészültségére egyaránt szükség van, no meg, hogy szeretjük a kihívásokat.

A beszélgetés alatt készült fotók letölthetőek a Galériából.


                                                                                               - Vége -


szöveg: Csordás Csilla
fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.