Szombaton tartják a Szent Kristóf búcsút

2020.07.21. 10:22
KÖZLEMÉNY - 2020. július 21. (kedd) 
 
 
 

Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartja hagyományos búcsúnapját. A koraesti szentmise keretében a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhatnak, majd a szertartás a járművek megáldásával fejeződik be.
 
Maroshegyen az 1940-es évek elején épült templom védőszentje Szent Kristóf, az a vértanú, akinek létezését történelmileg egyértelműen bizonyítani ugyan nem lehet, mégis nagy tiszteletnek örvend. A hagyomány szerint ugyanis a 3. század elején Szamóban (Lükia) egy folyó partján élt, ahol egy remete tanácsára megkeresztelkedése után az emberek szolgálatába állt, és a folyóhoz érkezőket átsegítette a túlpartra. A történet szerint a Teremtőt is vállán vitte át a folyón, aki a vértanúság koszorújával ajándékozta meg.
 
 
A nevét viselő fehérvári templom idén is – a korábbi évekhez hasonlóan – július 25-én, szombaton, Szent Kristóf napján tartja búcsúnapját. Az ünnepi alkalomból 17.30 hangverseny kezdődik majd Vigadj, boldog Pannónia címmel, amelyen Pálmai Árpád egyházzenész, karnagy a magyar egyházzene gyöngyszemeiből ad elő. Ezután 18 órakor szentmisét tart P. Tamás Gábor OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány titkára, amelyben a hívekkel közösen kérik a vértanú közbenjárását a balesetmentes közlekedésért. Ezt követően a búcsúnap a járművek megáldásával zárul a templommal szembeni vásártéren.
 
 
 
 
Az idei búcsúnapi szentmisére, valamint a járművek megáldására is mindenkit szeretettel hívnak és várnak!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.