Királyi történetek királyi csontok alapján

2020.07.21. 14:05
KÖZLEMÉNY - 2020. július 21. (kedd)
Pénteken este folytatódnak a tematikus belvárosi séták. 
 
 
 
A Mindigmás séták következő felfedezőútját csak erős idegzetűeknek ajánlják: a királyi bazilika sírjaiból feltárt csontok apropóján a királyi halálesetek okairól, középkori betegségekről és temetkezési szokásokról is szó lesz. A péntek esti Tourinform-programra előzetesen kell jelentkezni.  



Csontok a királyi bazilikából
: ezzel folytatódnak a Tourinform Mindigmás városnéző sétái. „Kíváncsi rá, milyen testi elváltozások gyötörték III. Béla királyunkat és feleségét, Anna királynét? Mérgezésnek tulajdonítható-e a király csontjaiban az ezüst, a királynő csontjaiban az arzén és higany átlagosnál magasabb jelenléte?” – és számos más kérdésre is választ kaphatnak azok, akik szívesen hallgatnak történeteket középkori betegségekről, temetésekről vagy a jelképes koponyalékelés gyakorlatáról. A felfedezőtúra július 24-én, pénteken 19.30 órakor indul a Tourinform Iroda elől, a regisztrálás részleteiről a program esemény oldalán lehet tájékozódni.

Aki szívesen olvasna még több történelmi cikket a Fehérvárhoz köthető uralkodókról, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont közösségi oldalán talál az adott napokhoz kapcsolódó érdekességeket – az utóbbi napok évfordulói például II. László, illetve I. Ulászló megkoronázása, illetve Károly Róbert temetése voltak.



                                                     

Szöveg: Fraller Ildikó
 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.