Régészeti kiállítás nyílik a csurgói kastélyban

2020.09.14. 10:55
KÖZLEMÉNY - 2020. szeptember 14. (hétfő)
Az állandó tárlatot a SZIKM anyagából állították össze. 
 
 
 
 
Állandó régészeti kiállítás nyílik szerdán Őskori halomsírok a fehérvárcsurgói grófi vadasparkban címmel. A tárlat anyagát a Szent István Király Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött 2700 éves, mind tudományos szempontból, mind látványosságban kiemelkedő leletek adják.



Fehérvárcsurgón, a Károlyi Kastélyban állandó régészeti kiállítás nyílik Őskori halomsírok a fehérvárcsurgói grófi vadasparkban címmel szeptember 16-án, szerdán 18 órakor. A tárlat anyaga a Szent István Király Múzeum gyűjteményéből állították össze: olyan korai vaskori, Kr.e. 7. századból származó izgalmas és látványos leleteket nézhetnek majd meg a látogatók, amelyek az eresztvényi erdőbeli halomsírokból származnak.

A kiállítás kurátora, dr. Jungbert Béla a Múzeum blogjában olvasható interjúban elmondta, hogy kiemelkedő tudományos jelentőségű ősrégészeti anyagról van szó, ami a kastély egykori vadaskertjében található lelőhelyről került elő. A halomsírok feltárást 1983 után kezdték meg, miután sírrablók bolygatták meg a temetőt. A különleges leletek a vaskori Hallstatt kultúrát képviselik, köztük grafit díszes fekete és vörös-fekete geometrikus mintájú díszkerámiával, kézzel formált cserépedényekkel, vas lószerszámokkal, lándzsákkal, bronz ruhadíszekkel, bronz fibulával, nyaklánccal. Ezenkívül áldozati étel- és italmaradványokat is azonosítottak, illetve az egyik urna mellett elhelyezett egyik kisebb edényben megtalálták a bor valamennyi nem illó alkotórészét.





Szöveg: Fraller Ildikó


 

 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.